Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XVII. A világ alakulása a theisták és atheisták fölfogása szerint
XVII. A világ alakulása a theisták és atheisták fölfogása szerint. (Páter H. levele.) B edves Barátom ! A miüt levelemben közlőitekhez minden további megjegyzés nélkül a következőket csatolom. Két nézet áll tehát szemközt, melyek mindegyike a világot csodálatra méltó berendezésével együtt megmagyarázni törekszik. Röviden theista és atheista nézetnek nevezem azokat. Az első valamely megfontolva cselekvő alkotó öntudatos tervének valósulását látja a világban s annak legcsekélyebb részeiben is. Az utóbbi kétségbe von minden öntudatos megfontolást, tagadja az ember keletkezése előtt valamely értelmes lény létezését. Hogy ez ellentétet konkrét példán igazoljam be, azon körülményt veszem föl, bogy a tehén ép akkor ad tejel, mikor borját kell szoptatnia. A theista ebben a teremtő öntudatos tervét látja, a ki már előre úgy rendezte a dolgokat, hogy minden czélszerű rendben történjék. Az atheista körülbelül így magyarázza ezt a dolgot: Már sok tehén jött a világra s ellett, de utód nélkül veszett el, mert nem volt teje s így nem táplálhatta borját. Ekkor a szerencsés véletlen úgy hozta magával, hogy előkerült valahára oly tehén is, mely ép akkor adott tejet, mikor ellett. Ezen tehén szaporíthatta faját s utódainak örökbe hagyja azon tulajdonságot, hogy tejet adjanak, még pedig megfelelő időben. Ily s hasonló módon halmozódott össze a milliókra menő czélsze- rűség a világ rendjében a nélkül, hogy valódi tervszerűség, a
