Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XVI. A monismussal való szemfényvesztés
102 Munkálatok 56. évfolyam. ség oly mérveket ölt, hogy józanul véletlenre nem gondolhatunk, ekkor a szándékosság kezd uralkodni, mert tervszerűség és véletlen egymást kizárják, mint a szín és színetlenség, mint a meleg és hideg. A kettő közül egyiknek kell léteznie ; anyag, amely nem színtelen, színes és szabályszerűség, amely nem véletlen, tervszerűségen alapszik. A hol pedig tervszerűség van, ott van is valaki, a ki e tervszerűséget szándékolta ; a lovaglásnál kell valakinek lovagolnia. Monismusát össze szeretném hasonlítani egy milliókra menő, fejetlen embertömeggel, dualismusunkat ellenben rendezett monarchiával. A monisták azt vetik szemünkre, hogy monarchiánkban hiányzik az egység, mert fejedelem és alattvalók dualistikus minőségben vannak egymással szemben. Erre azt válaszoljuk : hisz épen a fejedelem az, ki egységet teremt a rendezetlen néptömegben! Ö az, ki tervszerűen határozza meg a huszárok, a vértesek, a bakák és tüzérek, mindenféle tisztek és közkatonák, postatisztek, rendőrök stb. egyenruháját. A monisták állítólag az egység érdekében vetik el a fejedelmet. És mit eredményeznek ? Semmit, egy rendezetlen embertömeget szabályozott alkotmány, határozott egyenruha nélkül. Hogyha akaratjuk ellenére azután mégis találkozik hasonló egyenruhájú tömeg, azt mondják : ez a szabályszerűség véletlenség ! Ha látják a természetben, hogy az ugyanazonnemű pillangók vagy madarak egyenlően ru- bázottak, azt hiszik, hogy e szabályszerűséget az »öröklés« szóval megmagyarázhatják. S így vagy elismernek egy vezető, egységes elvet az egész természetben és akkor dualis- musunkhoz érnek, vagy tagadják ezt az elvet és a látható dolgokra szorítkoznak, a melyek fölött nem áll vezető elv ; ekkor azonban e kifejezésük : »monismus« hazugság. Ekkor pluralistáknak kellene magokat nevezniök, hisz annyi egymástól független lénynek létét ismerik el, a hány parány van a világon. Egységes kötelék, mely azokat egymással összekösse, önök szerint nincs. Rend és szabályszerűség, az egyik teremtmény viszonyítása a másikhoz, önök szerint nem is létezhetnék : mivel azonban tényleg látják, a véletlenből magyarázzák azokat, legalább a valóságban, mert szavaikban »alkalmazko- dás«-ról, »természetes tenyésztés« -ről stb.-ről beszélnek.
