Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XVI. A monismussal való szemfényvesztés
I—I----------------------------------------------------------------------------------------I A monisnrassal való szemfényvesztés. JÓI hetünk, hogy a darwinistikos elmélet az első komoly törekvés a puszta csodálkozás helyébe a kutatást tenni.«*) Machhoz hasonlóan Eimer, tübingi fiziologus is azon nézetet vallja, hogy Darwin rendszere nagyon is igénybe veszi a szerencsés véletlenek találkozását. E hibán úgy iparkodik segíteni, hogy a véletlent a »belső kifejlődés törvényei«-vei szorítja háttérbe. De a monisztikus világnézletben ő is megegyezik Darwinnal. Csak sokkal természetesebb és egységesebb ez, mint ama dualismus, mely a világ mellett még egy világon kívüli Istent is vesz fel ! Minek két lény, mikor egy is elegendő ? ! (Páter H. válasza.) Kedves Barátom! Én is azt mondom önnel: »Minek két lény, mikor egy is elegendő?« De ha e mondatból oly következtetéseket akarnék levonni, a mint önnek tetszik, azt mondanám : Minek vegyünk fel a gőzgéphez még gépvezetőt is ? Minek a márványon kívül még kőfaragó is ? Nem alakulhat a márvány magamagától szoborrá? Nem járhat a gőzgép fütő és vezető nélkül ? Kellő világosságba helyezve különben, az ön egész »mo- nismus«-a (bocsásson meg e kifejezésért) vakmerő hazugság. Egységet akar vele behozni a világegyetembe, nagyobb egységet, mint, a minőt a »dualismus« teremtene. És mit ér el vele ? Minden gondolható egységet már alapjában megsemmisít! Mihelyt a Teremtőt tagadja, a ki világunkat tervezé, az egész világegyetem (ha egyáltalában létezhetnék) nem más', mint önkényes véletlenek halmaza, melyeket semmi belső egység össze nem fűz. E mellett mellékes, akár darwinismust, há- ckelismust vagy más ilyféle istentagadó leszármazás-elméletet gondol ki: míg a világ rendezőjét tagadja, minden rend, minden tervszerűség csak látszólagos rend, látszólagos tervszerűség ; olyan mint egy szabályos hatszög, amely hat tetszés- szerint a levegőbe dobott kőből véletlenül alakul. E hat kő esetében még csak gondolható véletlen szabályszerűség, de ez mégis csak véletlen volna. Mihelyt azonban a szabályszerü*) Mach : Die Mechanik in ihrer Entwicklung. 428. o.
