Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XV. A nemek természetes tenyésztése és fokozatos egymásutánja

A nemek term, tenyésztése és fokozatos egymásutánja. 95

Nem egy ez avval, hogy a vakonhivő közönség szemeibe port hintsen és tudományos csalást kövessen el?

Hasonló, nem kevésbé érdekes példát nyújt erre nézve a hímek nagyobb egyedi száma törvényének közelebbi megvizsgálása, melyet Darwin szintén az ivari kiválás oszlopának állított fel. Vizsgálódásaink után ez a »törvény« csak a rhynchites cupreus-ra (kis zsizsik) illik. A rh. aeneovireusnél, germanicus- és másoknál, nem lehet észrevehető túlsúlyt megállapítani a hím- és nőnem közt. A rh. nanuspubescens-, betulae-, aequatusnál a nőnem száma jelentékenyen nagyobb a híménél; tehát a darwinistikus törvénynek ép ellenkezőjét sokkal több joggal állíthatnók >törvény*-nek. Ugyanazon eredményre vezetett bennünket a staphilinid fajhoz tartozó stenusok másodlagos nemi jegyeinek beható vizsgálása. Ha valahol, úgy e nemnél kellene a darwinistikus törvénynek magát igazolnia, mivel a stenus híméi erősen kifejlett másodlagos jelleget mutatnak. A st. bimaculatusnál a hímek számának viszonya a nőneméhez = 1:6; st. Junónál =1:4; st. impressus-nál = 2:5; st. Catifrons-nál = 1:5. Igen sok fajnál a hím- és nőnem meglehetős egyensúlyban vannak ; így a st. rogeri, rusticus, flavipes-nél. Végre a st. hiúmnál a hímek gyakoriabbak. Ellenben a st. cicindeloideseknél egy tuezat példány közt nem találtunk hímet ; a st. tarsalisnál (körülbelül 300 példány vizsgáltatott meg) 20 nőstényre leg- fölebb 1 hím esett. A st. oculatusnál pedig 200 nőneműre épen 3 hím esik. Míg tényekkel be nem bizonyúl, hogy ezen stenus-nemnél, eltérőleg minden mástól, hímek fordulnak elő másodlagos nem-jegyekkel és azok nélkül, a nőstények roppant túlsúlyát az eddigi vizsgálódások eredményeinek kell tekintenünk. Különben e rövidke kis feljegyzésből eléggé kitűnik, hogy Darwin nem igen tudományosan járt el, midőn a hímek nagyobb számának törvényét, mint általános törvényt állította fel az állatvilágban.

Majdnem kedvünk kerekedik a nagy törvénytudós híveinek Suarez-ből egy helyet ajánlani beható tanulmányozásra, a hol a tapasztalati tényeknek a bölcseleti vizsgálódásra való fontosságát hangsúlyozza ; evvel természetesen az aprio- rismus vádja a skolasztikus bölcseletről és annak világnéz-