Hammerstein Lajos: Eredeti dolgozatok. Munkálatok - 56/1. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

A modern szabadkőművesség és a társadalom

90 Munkálatok 56. évfolyam. vagy »symbolikus« kőművesség eredetének kérdését oldottuk meg. Tudjuk azonban, hogy a mesteri-fokkal a szabadkő­művességnek még nem jutunk végére, mert még ezen fölül van az úgynevezett magasabb fokú, vörös, vagy tevékeny kőművesség is. Azon kérdés előtt állunk tehát, hogy: ez hóimét veszi eredetét ? Arra, hogy ez is, — mint a symbo­likus kőművesség, — a régi czéhekben bírná alapját, semmi bizonyítékot sem tudunk fölhozni, sőt minden jel oda mutat, hogy eredetét máshol kell keresnünk. Magát a szabadkő­művességet hiába kérdezzük; vagy nem ad feleletet, vagy pedig el akarja hitetni velünk, hogy valahol Egyptomban találhatjuk meg eredetét. A kik komolyabb feleletet adnak, azok azt felelik, keressétek a keresztény középkor valamely lovagrendjében, a templomosok közt megtaláljátok eredetét. »Minden szabadkőműves, — írja Raghellini testvér — a nyert oktatásból és a templomainkat ékesítő jelvényekből meg­tudja, hogy rendünk vagy szövetségünk a templomosoktól, és Molav Jakab híres nagymestertől veszi eredetét.« ') Ezen véleményben számos szabadkőműves, pl. Barruel, Thuiller, Findel, megerősítenek. Mások ellenben, különösen az alsóbb fokú testvérek tagadják, hogy a szabadkőművesség a tem­plomos-renddel valami összefüggésben lett volna. Ezeknek vé­leménye azonban a kérdés eldöntésében nem bír bizonyító erővel, már csak azért sem, mert egy részük tagadja, hogy magasabb fokú szabadkőművesség létezik; másrészük pedig, mely a magasabb fokok létét elismeri, tagadja, hogy, ezek is a szabadkőművességhez tartoznának. Nagyon természetes te­hát, hogy, ha ezek csakis az symbolikus fokok létezését isme­rik el, vagy ha megengedik is, hogy magasabb fokok léteznek, de tagadják, hogy ezek a szabadkőművességhez tartoznak, tagadniok kell, hogy a szabadkőművesség a templomosok rendjétől veszi eredetét, mert hiszen, mint kimutattuk, a symbolikus fokok gyökerét a czéhekben kell keresnünk. Épen ezért nem vehetjük az ő véleményüket figyelembe. Bármit állítsanak azonban a szabadkőművesek, annyi bizonyos, hogy a vélemény a templomos rend és a szabad­) Pachtler : A szabadkőművesség titkos harcza. 246. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom