Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

I. Rész. Fordítás

72 Az államhatalom feladata és jogköre. kinek saját életéhez és egészségéhez való joga. A párbajozók ezen jogaikról nem mondhatnak le. Életüknek és egészségek­nek nem ők az urai. Mindkettő Istené ; az embernek csak haszonélvezeti joga van. Amint senkinek sem szabad magát megcsonkítania, vagy mi több az élettől megfosztania, úgy másoknak sem engedheti meg, hogy életében vagy egész­ségében kárt tegyenek. Ezért az államhatalomnak a párbajt, mint jogsérelmet meg kell tiltania. Azonkívül az államhata­lomnak a párbaj ellen még más okból is kötelessége törvényt hozni. Mert miben különbözik a rendezett köztársaság a vad fejetlenségtől. A fejetlenség állapotában ki-ki úgy szerez magának igazságot, a hogyan tud. Ily módon azonban általános ököljog keletkezik ; bellum omnium contra omnes -s tárva-nyitva lesz ajtó-kapu minden erőszakoskodásnak. A rendezett állami viszo­nyok. mellett azonban van erőteljes nyilvános hatalom, amefy mindnyájának jogait erős kézzel védelmezi. Ezen nyilvános hatalomhoz kell fordulniok mindazoknak, akiket jogaikban megsértettek vagy fenyegettek. Igen, ezen külső kényszerítő hatalommal egybekötött jogvédelem kizárólag és egyedül csak a felsőbbségnek a joga, amely saját létének és a közbiztonság veszélyeztetése nélkül nem engedheti meg, hogy magánem­berek bitorolják ezen jogot és önmaguk segítsenek magukon. Ezzel azonban nincs kizárva az önvédelem természeti joga, hogy életünket és vagyonúnkat hirtelenül fenyegető támadások ellenében önmagunk védelmezhessük. Más jogok- a természetjogban csak úgy általánosságban foglaltatnak. Azokat pontosan meghatározni és a tényleges körülményekre és egyes esetekre alkalmazni : az állami tör­vényhozáshoz tartozik. Egyeseknek azon joga, hogy vagyonuk és szabadságuk felett rendelkezhetnek és azokra nézve mások­kal egyezségre léphetnek, amennyiben ez mások sérelme nélkül történik, a természetjogban foglaltatik. Azonban ezen szerződések formáját és föltéteileit valamint a határokat ille­tőleg, a meddig valamely rendezett államban terjedhetnek, a természetjog semmit sem mond határozottan. Azért az állami törvényhozásnak erre vonatkozólag általános és világos szabá­lyokat kell megállapítania és feljogosíttatik, hogy az államhoz tartozókat ezen szabályok megtartására kötelezze. — E nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom