Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

I. Rész. Fordítás

60 Az államhatalom feladata és jogköre.

Hogy mennyire nem tarthat igényt az állam vagy állam- hatalom a mindenhatóságra, még jobban kitűnik, ha magunk elé állítjuk azon esetleges folyamatot, mely szerint az első családból kifejlődnie kellett. Már Haller K. L. kimutatta, hogy az első királyok alatt csak patriarchákat kell értenünk terjedelmes földbirtokkal, nagyszámú ivadékkal, számos cselédséggel és rabszolgával. A Genesis egyetlen fejezetében a XIV-ik- ben több, mint egy tuczat királyról van szó, akik egymáshoz közel laktak. Ezen fejedelmek közül kilenczen megmérkőztek az Erdősvölgyben s az öt győztest közőlük Ábrahám 318 szolgájával megtámadta s zsákmányaiktól megfosztotta és megszalasztotta.

A hosszú életkor következtében a patriarchák gyermekei, unokái és dédunokái rendesen a családfő körül maradtak. Az atyai hatalom lassan politikai hatalommá fejlődött. A családfő egyúttal született uralkodó volt. Kezdetben e kormányzás az atyai gondviselés jellegével birt és főképen becsülésen és szereteten alapult. Minél távolabb estek azonban a nemzedékek az eredettől, annál többet veszített atyai jellegéből az említett kormányzás s helyébe a törzs- vagy népfőnek politikai hatalma lépett.

De bármikép ment is végbe az állami élet képződése, az alap, amelyen a felsőbbség tekintélye már ezen átmeneti fejlődés első fokozataiban is nyugodott, nem az öntudatos szabad alávetés volt, hanem világos beismerése annak, hogy a rendezett együttéléshez valamely közös tekintély elkerülhetetlenül szükséges.

Melyek voltak már most kötelességei és jogai ezen ősrégi államok fejeinek vagy kormányzóinak ? Állíthatja-e valaki, hogy hatalmuk korlátlan, önczél volt ; hogy nem az uralkodók voltak az alattvalókért,- hanem ezek voltak az uralkodókért, vagy pedig az összességért is ? vagy hogy ezen államok alattvalóinak összes jogaikat áldozatúl kellett hozniok, amikor születésük következtében azok polgáraivá lettek, vagy azokba önkényt beléptek ? Ki-ki beláthatja, hogy ily egyszerű viszonyok között ilyesmit állítani botorság volna. Ezen állításoknak tehát a mai államokat tekintve is botoroknak kell lenniök ; mert már amaz egyszerű államokban is mind megvannak az