Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
RiPJPWHWWWWIlWHt'., « ui. i Az államhatalom nem az egyedüli jogforrás. 59 esetleg bizonyos okokból hamarjában kényszerítőhatalom nincs kéznél és épen azért erőszakkal végre nem hajtható : a jog nem szűnik meg jog lenni.') Avagy tán teljesen jog nélkül volna a Csendestenger valamely magányos szigetére vetett és minden emberi társaságtól elszakított két tengeri utas egymással szemben, úgy, hogy jogsérelem nélkül károsíthatná meg birtokában, egészségében, életében az egyik a másikat? Vagy a bibliai szemérmes Zsuzsannának hazug bevádolása nem jogsértés lett volna-e, ha az esetleg valamely államon kívül, pl. Amerika vagy Ausztrália első európai gyarmatosainak körében történik vala ? És mit mondjunk Kain testvérgyilkosságáról ? Vagy nem volt-e az a legiszonyúbb jogsérelem, csak azért, mert akkor állam még nem létezett ? Ismerjük el tehát, hogy sok jog van, melyet nem az állam adott és hogy igy az áltamon kívül még egy más jogforrásnak is kell léteznie. Volt idő, midőn államok és államhatalmak még nem léteztek. Ki adott tehát léteit az államhatalomnak ? Önmaga ? Bizonyára nem ! Mert semmi sem hozhatja létre magát semmiből és senki sem lehet atyja önmagának. Következéskép az államhatalom sem adhatta meg’ magának a jogot arra, hogy mások számára jogforrásul szolgáljon. Mert ezen jog az ő létezésétől elválaszthatatlan : mihelyest létesült valamely állam- hatalom, azonnal joga is van ahhoz, hogy a társadalomnak törvényeket adjon, vagyis, hogy számára tevőleges jogforrásul szolgáljon és ezen jog képezi szükségképen előföltételét minden egyes, még legeslegelső tettértek is. Legalább tehát ezen jogát egy más, felsőbb jogforrásból meríthette. Ezen jogforrás pedig nem más, mint Istennek, a legfőbb, örök Törvényhozónak a természettörvények által tudomásunkra jutott akarata; igy tehát az államhatalom lényegében is korlátozva van a természettörvények által és alávetve szabályainak. S ezzel az állam-mindenhatóság is füstként oszlik el a semmiségben. ') A jog fogalma és ennek az erkölcsiséghez és államhoz való viszo- nyára vonatkozólag lásd Meyer Tódor jezsuita atyának jeles fejtegetéseit : „Die Grundsätze der Sittlichkeit u. s. w. 133 és a kk. 11.
