Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
52 Az államhatalom feladata és jogköre. egy véleményen lettek volna? Tehát az említett töredékből még egy kisebb vagy nagyobb részt le kell számítanunk. Sőt, ha több a párt és a véleményeltéréseknél a viszonylagos többség dönt, meg- eshetik, hogy a szavazók kisebb része dönti el a dolgot. Ezen megmaradt töredékrész a „felséges nép“, amely akaratát a többi lakosságnak kötelezőül előírja. Ki kötelezi már most az államba tartozók összeségét, férfiut-nőt, szegényt-gazdagot, öregét-apraját, hogy ily parányi töredéknek vesse alá magát? Honnét veszi ez felsőbbségi jogát? Azt mondják tán, hogy a nép közös akaratából bírja? Csakhogy ezzel egy betűvel sem mondunk többet ; mert — miként kimutattuk, — az általános népakarat egy és ugyanaz a nép ezen töredékének akaratával. Honnét veszi tehát ezen kisebbség a jogot arra, hogy a többinek valamennyinek parancsoljon ? Végelemzésben tehát ezen jog csakis a Teremtő világosan tudomásunkra hozott akaratán alapulhat, aki akarja, hogy legyen valamely társadalmi tekintély, amelynek magát mindenki alávetni tartozik. Másképen forradalom ellenében biztos felsőbbségi hatalmat alkotni lehetetlen. Csakis ezen, mindegyikünknek szivébe vésett isteni akaratból érthetjük meg, hogy miért veti meg minden becsületes ember a felsőbbség ellen való lázadást, mint a legnagyobb vétségek egyikét, ha mindjárt a nép többsége gyülekezik is zászlaja alá. IV. FEJEZET. Az állam és a természeti erkölestörvény. Az egyik vagy a másik úgy fogja talán találni, hogy az államhatalom eredetéről való fejtegetésünknél kelleténél tovább időztünk. De majd mindjárt kiderül, miért kellett ezen dolgot beható vizsgálódás tárgyává tennünk. — Ha ugyanis egyszer s mindenkorra megdönthetetlenül áll az, hogy az államnak az isteni jelzőkhöz semmi köze, hanem mint minden más teremtmény, Isten mindenhatóságának köszöni létét, ebből visszautasíthatatlanul az államhatalomnak igen fontos és nagy kihatású megszorítása következik. Az következik ugyanis ebből, hogy az állam épúgy alá van vetve a természeti erkölcstörvénynek, mint a többi összes emberi viszonyok, hogy e természeti erkölcstörvénynek keretén belül kell mozognia
