Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
Azon elméletek, amelyek az államnak több hatalmat tulajdonítanak. 25 szabadságát és tulajdonát. Mivel azonban a műveltségi haladást a mondott értelemben, az államhatalom főfőczéljának s tulajdonképeni föladatának jelzi s egyszersmind — tagadva az államhatalom isteni eredetét annak „világi“ jellegét hangsúlyozza, — elmélete szerint az egyesek minden joga veszélyben forog. „Az Isten gondolata,“ mondja Bluntschli „nélkülözhetetlen a valásos kedélynek s megnyugtatja a jámbor értelmet, de túlhaladja az államtudomány véges határait.“1) Ámde az „Isten gondolatának“ eltávolításával lerontottunk minden fensőbb korlátot is az államhatalommal szemben és a többség föltétien uralma többé ki nem kerülhető. A „közjóiét“ helyett Bluntschli az államhatalom föladatául: „a nép hajlamának fejlesztését, a népélet tökéletesítését, végül betetőzését kívánja tűzni.1 2) Maga is érzi e kifejezések homályos és határozatlan voltát, azért is megszorítólag hozzá teszi, hogy a nép eme fejlődésének nem szabad ellenmondásban állania az emberiség rendeltetésével. Ámde, mivel ez a rendeltetés határt nem ismerő műveltségi fejlettségben keresendő“,3) ez a megszorítás semmit mondó s az uralomvágynak ajtó-kapu tárva áll. Mert hát miféle teljhatalmat nem lehetne leszármaztatni a nép hajlamai fejlesztésének ruganyos fogalmaiból? Bluntschli maga mondja: „A rómaiak kebelét a világuralom után való vágy dagasztotta“.4 5) A világuralom után való e vágy ennélfogva a római népnek természetes hajlamát tévé s az államhatalom feladata volt a nép ezen hajlamát fejleszteni. Máshelyütt azt a föladatot tulajdonítja az államnak, hogy, „dicsőségét az egész világ előtt nyilvánvalóvá tegye“.6) 3. Ahrens „a kultur és humanus jogállam“ egyik képviselőjének vallja magát. Szerinte az államnak nem csupán a társadalmi élet- és művelődési körök javára kell gyakorolnia jogát, hanem mindenekelőtt saját fennállása és a műveltség1) Deutsche Staatslehre für Gebildete. 1874. 23. 1. 2) Die Lehre vom modernen Staat. 1875. I. köt. — Allgemeine Staats lehre 361. 1. !J) V. ö. Die Lehre vom modernen Staat i. m. 366. 1. 4) Deutsche Staatslehre 5. 1. 5) Deutsche Staatslehre 14. 1.
