Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
26 Az államhatalom feladata és jogköre. ben való haladásáról kell gondoskodnia.1) Ahrens elméletileg ellenzője az állami mindenhatóságnak, de mint Bluntschli, ő is az általános, a végtelenig nyúló műveltségi fejlődés átka alatt nyög, mély a Hegel-féle elméletek utóhangjakép tartja tovább magát a német bölcseletben. Az állam végső czélját s egyszersmind az államhatalom tulajdonképeni feladatát a lehető legmagasabb fokú műveltségi fejlettségben és „a mindennemű anyagi és szellemi javak határt nem ismerő növekedésében látja“. „Az államot az emberi értelmen és szabadságon nyugvó isteni intézménynek nevezi, amely folyton fejlik és ép oly isteni méltóságra tart igényt, mint az egyetemes egyház“.2) Az államhatalomnak, az itt vázolt államczélnak megfele- lőleg, Ahrens szerint, nem csupán az egész társadalmi életet kötelessége szabályozni és összhangzásba hozni, hanem arra is gondjának kell lenni, „hogy a nép gazdag tehetségeiből és erőiből, géniusza jellegének megfelelő sajátos népszemélyiséget, istenileg-emberileg művelt birodalmat alkosson“.3) Ilyen elmosódott szólásmódokkal nem lehet az államhatalom feladatainak és illetékességének határát megszabni. Velük a leguralomvágyóbb kormány is könnyen igazolhatja bármely kívánalmát. Ahrens maga is tényleg azt a végkövetkeztetést vonja le elveiből, hogy az államnak kötelessége az egész köz- oktatásügyet, az elemi iskolától kezdve föl az egyetemig szervezni, vezetni és mindenkit, aki tőle valamelyes fizetést kap — még a papokat is — rászorítani, hogy az általános műveltséget nyújtó humánus tudományokat kellő fokban és mértékben elsajátítsa; mert hisz az állam az általános, humanus kultur-öntudat képviselője.4) 4. Tekintve az államhatalom feladatait és jogait sajátságos irányt képviselnek az úgynevezett katedrái s a velük rokon államszoczialisták, akiknek főképviselőiül Wagner A. tanár, Samter Dühring, Emil de Laveleye, Stuart Mill J. s mások tekinthetők. Sokféle eltéréseik mellett abban megegyeznek ezen *) *) Naturrecht oder Philosophie des Rechts und des Staates 1871. II. köt. 303. 1. 2) Naturrecht. II. 271. I. ») U. 0. 516. 1. 4) U. 0.
