Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
22 Az államhatalom feladata és jogköre. Hegel államistene s a szocziális népállam között levő vérrokonságra 'szeretnénk még röviden rámutatni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az állam mindazon jogok révén, amelyekkel Hegel felruházta, lefoglalhatja a maga részére az összes magán vagyont, és a javak előteremtéséről s azok elcseréléséről közvetlenül önmaga gondoskodhatik. Hegel azonban még más módon is teljesített keresztapasági tisztséget a modern szocializmusnál. Marx maga is elismeri, hogy filozófiája rokon Hegelével. Hegel dialektikája — úgymond az international^ megalapítója, aki még manap is szellemi feje a német szocziálistáknak — a feje tetején áll ; lábra kell állítani, hogy a misztikus burokban az észszerű csirát fölfedezhessük. ') Az igazság az, hogy Marx elhagyta a pant- heizmust s a durva materializmus talajára helyezkedett ; egyébként pedig Hegellel az egész világtörténelmet bizonyos nagy, mathematikai törvények szerint végbemenő tovafejlődési folyamatnak tekinti és Hegel abszolút monarchiája helyébe a szocziális népállamot állítja oda, mint a világrend szükségszerű és legtökéletesebb fejleményét a jövőben. „Kapital“-jához irt előszavában azt a megjegyzést teszi Marx, hogy mikor a tőkepénzeseket és földbirtokosokat nem rózsás színben festi, azt is meg kell gondolnunk, hogy róluk csak annyiban van szó, amennyiben nemzetgazdasági kategóriák, bizonyos osztályviszonyok és érdekek személyesítői. Álláspontom, amely a társadalom gazdasági alakulásának fejlődését természettörténeti folyamatnak tekinti, minden más álláspontnál kevésbé teheti felelőssé az egyedet azon viszonyokért, amelyeknek teremtménye lévén, szocziális marad, bármennyire szeretne is ala- nyilag föléjük emelkedni“.2) Mennyire hű marad Marx ezen természettörténeti fölfogásához, mutatja az egész „Kapital“, amelyet röviden a tőkeszerzés mechanikájának lehetne nevezni, s mely a tőkefelhalmozás különböző fokozatait mennyiségtani formákkal fejezi ki. fi Das Kapital. Kritik der politischen Ökonomie. 2. kiad. 1872. 822. old. 3) U. o.
