Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

II. Rész. Eredeti dolgozatok

Akik elvetik a dogmatikus hagyományokat.

281

parancsol. — A második eset ugyanerre vezet. Van biblia, de a szegény hivő nem tud kihez fordulni, ha a szentirás olvasása közben érthetetlen dolgokat talál. Papja nem illetékes, mert ő is csak azt tudja, amit a szentirás világosan mond ; kétes, nehéz helyeken papnak és hívőnek csak egy zsinór- mértéke lehet és van : a kelleténél feljebb magasztalt ész. — Világos tehát, hogy a hagyománynyal egyedüli hitszabályukat, a szentirást is elvetik s hit dolgaiban az észt állítják fel zsinórmértékül.

Ez az égig magasztalt emberi ész azonban nem lehet alapja isteni hitnek, mert természetfölötti igazságokat nem képes kifürkészni s ha kinyilatkoztatásból nem ismeri Isten akaratát, akkor maga ugyan ki nem találja soha! Mit tesz az ész, ha minden tekintélyt elvetve, önmagát imádja? A természetfölötti igazságokat, hitünk sarkalatos és legfőbb tételeit Ítélő széke elé hurczolja s mivel teljesen fölfogni, alapjában megérteni nem képes, kimondja döntő Ítéletét : hihetetlen képtelenség ! Ha nincs isteni tekintély, amely előtt az észnek is meg kell hajolnia s engedelmeskednie kell ; ha nincs isteni, biztos tan, mely a földön túl reánk váró életet állítsa szemeink elé : akkor bizony a szenvedélyek viharjától ingatott gyönge ész nagyon könnyen rááll oly tanokra, melyek a testnek kedveznek s nem az önmegtagadás, a böjt és tisztaság mellett foglalnak állást. Ha nincs hagyomány, a magára hagyott emberi ész maga fog magának hitet és vallást alkotni ; a közönséges ember kinek esze ágába sem jut tagadni Isten létezését s a természetfölötti életet, saját tapasztalataiból, mások észrevételeiből, képzeletének ferde képeiből sajátságos hittant fog összeállítani, amelyben vad fanatizmus, buta babona s rút erkölcstelenség fogják vinni a főszerepet ; a felvilágosultak pedig saját emberi méltóságuknak túlbecsülése miatt az ellenkező végletbe esnek : eldobnak maguktól minden positiv vallást s csak azt fogják hinni, amit saját eszökkel felfogni képesek s ami érzékeik alá esik.

3. Még akkor sem lehet a szentirás önmagában megbízható alapja hitünknek, ha feltételezzük, hogy ihletett s ha elfogadjuk a protestánsok azon állítását, mely szerint a szent könyvek teljesen világosak s nagyon könnyen érthetők. Ha-