Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
I. Rész. Fordítások
' , ............... V,.. T? 50 A modern társadalom hamis eszméi. tább szemet is elvakítja; innen van, hogy a büszke nemesek az alsóbb rangúak jó tulajdonságait félreismerik, azt hiszik, hogy nem szorulnak rajok s ha valami támogatást tapasztalnak részükről, ebben csak kötelességteljesítést látnak ; innen van. hogy lealáznak, ahol leereszkedni akarnak és sértenek, ahol sziveket akarnak megnyerni ; innen van, hogy ezt a legnehezebb mesterséget gyermekjátéknak, a politikát sportnak, az igazságot ámításnak és az ámítást igazságnak tartják ; innen van, hogy fölületesen végeznek oly dolgokat, melyek megérdemlenék teljes figyelmöket és viszont olyanokkal foglalkoznak a legnagyobb buzgósággal, melyek arra nem érdemesek. A nagy kekropida mindent tud, mindent tehet, Isten ő végette teremtette a világot, ő. érette vannak a földön az emberek, ő reá várakoznak az ország szüzei, mind neki akarják köszönni megszabadittatásukat, tőle csak mosolygó szerencse eredhet, az ő ágyasának neveztetni nagyobb dicsőség, mint a legderekabb polgár feleségének lenni. »Vos humiles, inquis, vulgi pars ultima nostri quorum nemo queat patriam monstrare parentis et ego Cecropides ? «*) Ámbár a nemesség többnyire büszke, mégis csak nagy ritkán tűnik ki elmeél által, úgy, hogy nem mondhatunk ellen a költőnek, ki ezt mondja : »Barus enim ferme sensus communis in ilia Fortuna.« 2) És az arisztokratikus modor mégis mindig hatással volt a polgárokra. Nem szolgálhat e hatás jogos alapul a büszkeségre ? Nem ismételhetjük eléggé, hogy jogosult büszkeség nem létezik. Nem mentik a büszkeséget: a szokás és nevelési eredmények, mert ezeket az ügyes állatszelidítő is eléri ; nem mentik a merő külsőségek, melyeknek a belső nem felel meg, nem az önhittség. A nemesség korlátain kívül álló színész könnyen elsajátítja az említett előnyöket, pedig alig fektet rájuk valami nagy súlyt. Tudjuk továbbá, hogy némely polgári születésű, ki — az ég tudja mi okból — folytonosan a nemességgel érintkezik, a nemesség modorát oly jól elsajátítja, hogy csodálkozással látja az ember, mily jól adja az előkelőt e polgári születésű, kinek sem nagy ősei, sem czimere nincsen. ■) Juven. satyr. 8. 2) Juven. satyr. 8.
