Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

I. Rész. Fordítások

40

A modern társadalom hamis eszméi.

Henrik megjelent ugyan Canossában vezeklő ruhában, de nem igazi alázatból, nem az egyház ellen elkövetett sokféle jogtalanságának tudatával, hanem politikai okokból, melyekhez hasonló körülmények között Bismarck is alkalmazkodott volna. Ezáltal ellenfelét, a pápát, oly kényszerhelyzetbe hozta, tnelv Krisztus helytartójának minden eddigi vívmányát kétségessé tette. Ha a császár elmulasztotta volna e vezeklési utat, az ellene indított bűnvádi eljárás megszakíttatlanul tovább folyik s Henrik menthetetlenül trónját veszti. A színlelt kibékülés azonban meghiusítá VII. Gergely pápa terveit s megszerezte a császárnak a fegyverkezésre és pártja erő- sítésére szükséges időt.

Bismarck nagyhangú nyilatkozata nélkül senki sem gondolt volna arra, hogy az államhatalom szükségtelen meg- alázódásnak vesse magát alá, legkevésbé pedig XIII. Leo tervezett volna ilyesmit. Minek ment volna a birodalmi kan- czellár Canossába? Talán neki is, mint IV. Henriknek, a vatikáni politika egy sakkhuzását kellett megakadályoznia ? Volt talán valami nyerni valója a hódolással, vagy lehetett-e XIII. Leóról oly tapintatlan eljárást föltételezni, mely inkább arra való lett volna, hogy Németországot és a Kúriát örök ellenségekké tegye, mintsemhogy tartós békét teremtsen ?

Amennyire a pápai politikát és XIII. Leo mély bölcse- ségét ismerjük, azt hisszük, hogy ha neki valamely, Német- és Poroszországra nézve lealázó cselekedetet ajánlottak volna, ha Bismarck minden áron Canossába akart volna menni, a Vaticán ezt el nem, fogadta volna. Ha a vaskanczellár nyilvános vezeklésre készen ment volna Canossába, ez rosz- szul illett volna XIII. Leo terveibe, ki a gyöngék iránt maga a kiméletesség.

Kissé pöffeszkedve mondta Bismarck ezt is : *Mi németek csak az Istentől félünk, senki mástól a világon ! « E hangzatos kifejezés önkénytelenül is a görög hősöket juttatja eszünkbe: »Az ellenség nyilai el fogják sötétíteni az eget!« — »Annál jobb, akkor árnyékban har ez ólunk ! « stb. Eltekintve attól, hogy annyi német van, ki száz meg száz dologtól jobban fél, mint az Istentől, e nagy rettenthetlenség mégis valami újnak tűnik fel előttünk. A század elején nem