Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

I. Rész. Fordítások

36

A modern társadalom hamis eszméi.

Csak akkor minősíthet valamely tettet bűnténynek, ha a »culpa« és »dolus« is hozzájárul, azaz ha tudja, hogy a czél- irányos tett rossz szándékkal volt összekötve.

De a történetirás nem így jár el, ez csak az eseményeket és eredményeiket sorolja fel, nem törődik azoknak erkölcsi minőségével, csakis a külsőségekre támaszkodik. A történelem például így fog szólni: »A király ezen vagy azon fejedelem élete ellen tört, mert félt, hogy megfosztja trónjától.« Ez elbeszélés kevésben hasonlít a törvényszék bizonyítási eljárásához. A történelemben nem halljuk, hogy miben állott a másik élete ellen való ama törekvés és csak egy krónikás ingatag állítására vagyunk utalva, aki bűnül rójja fel a királynak ez ármánykodását.

De ha Schiller világitéletét okozati összefüggésnek kellene tartanunk, úgy, hogy minden emberi cselekedetnek már következménye és hatása magában foglalja az Ítéletet, még akkor is nagy káromlást tartalmazna ezen mondás. Igazságos, bölcs és irgalmas bíróról szó sem lehetne, mert az ok és okozat természetes szükség szerint következett egymásra, mint a villámlás és menykőcsapás. A jó vagy rossz szándék ezen törvényszéki komédiában figyelembe sem jön. Az eszelős ép oly szigorúan bűnhődnék, mint az elvetemedett gonosztevő, sőt bizonyos körülmények között a jónak is sokat kellene szenvednie, míg a fortélyos szörnyeteg szerencsésen megmenekülne. Sőt mi több, ez Ítélő bíróság épenséggel nem kutatná a jó és rossz szerzőjét, hanem azokkal foglalkoznék legszigorúbban, kiknek semmi részük sincs a dologban, a későbbi nemzedékkel, melynek mások bűne miatt kellene lakolnia. Idegen emberek és népek volnának kénytelenek a tulajdonképeni bűnösök vétkei miatt bűnhődni. E kifejezés ítélet egy szóval ép oly kevéssé volna alkalmazható okozati viszonyra, mint azon elemi események, melyek természeti szükségből történnek.

így az emberiség legnagyobb része ismét ki volna zárva az ítéletből s a kisebb részszel kellene dicsértetnie vagy gáncsoltatnia, anélkül, hogy akár arra, akár erre rászolgált volna. Megeshetnék, hogy valamely szerencsétlen kormány boldogtalan helyzetet teremt, de az alattvalók, kiket e sze-