Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
Az Itala maradványai Vulgátánkban. 367 kánoni tekintélyükben kételkedett. Ha az ellenkező vélemény állana, szt. Jeromos önnönmagának mondott volna ellen. Már most lássuk, hogy az említett könyvek csakugyan az Itala maradványai-e Vulgátánkban! I. A mi a Bölcseség könyvét s az Ecclesias Ecus t illeti, ezeket szt. Jeromos sem le nem fordította, sem át nem javította. Tudjuk ezt szent Jeromos saját szavaiból, ki Praef. in libros Salomonis ezt Írja: »In eo libro, qui a plerisque Sapientia Salomonis inscribitur et in Eeclesiastico calamo temperavimus.« így tehát máshonnan nem kerülhetett ezek szövege a Vulgátába, mint az Italából. II. Baruehról és Jeremiás leveléről így szól Comm. in Jeremiam : »Libellum autem Baruch... et xpevêsniyoacpov epistolam Jeremiae nequaquam censui disserendam.«1) Jeremiáshoz írt praefatiójában pedig ezt mondja: »Ordinem visionum (Jeremiae), qui apud Graecos et Latinos omnino confusus est, ad pristinam fidem correximus. Librum autem Baruch notarii eius, qui apud Hebraeos nec legitur nec habetur, praetermisimus.* 2) Innen világos, hogy sem Baruchot, sem Jeremiás levelét nem fordította le szent Jeromos. Javításából pedig (Origenes Hexaplája nyomán) csak a psalterium jutott Vulgátánkba, — s így Baruch és Jeremiás levelének szövege is csak a régi Italából kerülhetett oda. III. A hét makkabeusi könyv szintén a régi Italából került mai Vulgátánkba. A zsidó kánontörténetből tudjuk, hogy a perfidia korában ezt a két szentkönyvet is kidobták a zsidók a szentiratok lajstromából. A kánonból kivetett (deuterokanonikus) könyvek közül szt. Jeromos csak Tóbiás és Judith könyvét fordította le. Tehát szent Jeromos fordításából nem lehet e két könyv. Átjavitotta-e ezeket szent Jeromos (Origenes Hexaplája nyomán), arról nincs tudomásunk 3) ; ha átjavította volna is, valószínűleg ennek javítása is, mint szent Jeromos e munkájának nagyobb része még éltében, mint ő maga tanúsítja »fraude cuiusdam« elveszett, így tehát nincs más hátra, mint elismerni, hogy a két makka>) Sabatier: Bibi. Sacr. lat. vers, 2. k. 734. lapon idézve. 2) Sabatier, u. o. 3) Kaulen : Gesch. d. V. 164. lap.
