Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

I. Rész. Fordítások

f? ' ' ’ “ *'v " .......' •— ■■■• ■ - ■ ' > ■ ■■' ................. . .............. 74 A modern társadalom hamis eszmei. kosa bizonyos körülmények között mégis bőven fog ada­kozni. Az épen semmit sem változtat a dolgon, hogy az adakozónak kőszive van ! A humanitás parancsolólag követeli, hogy a más hiten levők vallásos érzelmei ne sértessenek; — innen a felekezet- nélküli iskolák. Igaz, hogy a kisebbség kímélése a többség hátrányára van. De hiába! Az ember nem járhat el min­denkinek szájaíze szerint és a humánus törekvések bizonyára kevés babért és pálmaágat szerezhetnének a régi rendszer fentartása mellett. Senki sem volna elismeréssel azon huma­nus ember törekvései iránt, ki a régi kaptafa mellett száll síkra ; már pedig a humanitásnak szüksége van az elisme­résre, csakúgy mint az éhesnek a betevő falatra, önfentar- tása czéljából. A kisebbség mindig hálásnak bizonyult be és így a humanitás jogosan járt el, midőn a nemkatholikusok kisebbségéhez szegődött, szemben a katholikus többséggel. A modern humanitás azonban még a síron túl is folytatja emberbaráti működését. Még annak is kierőszakolja az egy­házi temetést, aki maga tépte szét a köteléket, mely őt az egyházhoz fűzte. Csupa emberszeretetből s az örökösök ked­véért bármikor kész a végrendelkező akaratát megmásítani. Hiszen az elhúnyt akarata úgy sem jön már számításba, de igenis az élők nagyravágyása. A megboldogult életében nem akart az egyház tagjának tartatni, de a gyászoló örökösök nem vonakodnak atyjuk, hitvestársuk, vagy testvérük akara­tán erőszakot elkövetni; hivatkoznak a humanitásra és a humanitás kétszer sem mondatja magának, elkezd lármázni, az egyházzal szemben félretesz minden humanitást, követeli a harangszót, a beszentelést s hogy a pap temetőbe kisérje. A humanitás azt is kívánja, hogy a valláskülönbség ne álljon útjában a házasságkötésnek. Miért szenvedjenek rideg vallástételek miatt a szerelmes szívek? Hasztalan mondod, hogy ezen szerelmes szívek minden vallási meggyőződést nélkülöznek, hogy vonzalmuk indító okai figyelembe nem ve­hetők, mert vannak oly eszmék, melyek a szerelmes szívek érzelmeit messze felülmúlják ! Mit nekünk eszme, hitelv, meg­győződés ? ! Előttünk csupán a tisztán emberi az irányadó, az átélt századok lelkiismereti zsarnokságához semmi közünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom