Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
A gyermekek keresztény nevelése. Első könyv
A rossz nevelés következményei. 43 amelynek ellenállani soha sem tanult meg, megszokássá s ez által mintegy második természetté, szükségességgé vált nála, végtére hanyathomlok fog rohanni a legnagyobb ocsmányságok és gonosztettek örvényébe. Az ilyen emberekből azután, akik mintegy minden gonoszságra készek segédkezet nyújtani, az ördög nem csak lázítókat, közbéke-bontókat és forradalmárokat csinál, hanem tévhitüeket, tévtanítókat is s olyanokat, akik a zsoltáros szavai szerint azt mondják szívükben a balgák és bolondokkal: »Ni ncs I s ten !« *) Ily módon jöttek létre az anyaszentegyházban a hitszakadások és eretnekségek. Ez könnyen bebizonyítható azon gőgös s nagyravágyó emberek számos példájából, akik vagy duzzogás és türelmetlenségből, mert valami hivatalt, tisztességet, amelyre számítottak, nem nyertek el, vagy mivel nem tudtak megmaradni a csöndes, házias élet korlátain belül, vagy mert hírnevet kívánván maguknak szerezni, uralomra és követőkre vágytak, vagy végre, mivel nem voltak eszközeik s erejük, gonosz terveik gyors kivitelére — a forradalom zászlaját emelték föl, vagy esetleg valami régi, vagy uj eretnekséget, amely a pokol hamuja alá volt temetve, vettek újra elő s elevenítettek föl. Az ilyen zavargó emberek köré gyülekeznek aztán mindazok, kiket ugyanazon szándék s érzület vezérel. És az ördög ezen eszközei, a rombolás ezen szolgái még ártalmasabbak, ha bűnökkel terhelt életük bizonyos éleselműséggel s azon tudománynyal párosul, amely szeretet nélkül, mint az apostol mondja, nem épít, hanem felfúval- kodtat és gőgössé teszen.2) S ez még sokkal nagyobb mértékben történik, ha beszéd s Írásbeli készség s ügyesség járúl hozzá; mert az aztán az a szövétnek, mely mindenütt lángra lobbantja a visszavonás és lázongás tüzét. A bűnök ezen legvégső következményéig tehát, mint azt a szent, katholikus és apostoli egyháztól való elszakadás példája mutatja, nem egyszerre jut el az ember, hanem csak hosszú ideig való szokásos vétkezés által. Ez csak lassan- kint történik és pedig azáltal, hogy a gonoszság már a i) 13. Zsolt. 1. *) Kor. I. 8, 1.
