Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)

Harmadik könyv

468

Harmadik könyv, 77. fejezet.

Azonban mellőzzük ezt s térjünk vissza tulajdonképeni tárgyunkra. Először is arra akarnám családatyánkat kérni, jól gondolja meg, hogy, mint minden állásnak, úgy a katonainak is alapjául a jámbor istenfélelemnek kell szolgálnia s hogy az ifjú soha sem lesz jó katona, ha első sorban nem jó keresztény. Ezért mindaz, amit a jó keresztény nevelésről általában mondottunk, ráillik a katonai nevelésre is ; hasonlóképen, amit a tudományokkal való foglalkozásról mondottunk, amelyek, mint már említők, az előkelő embernek nagy díszére válnak s mindenkoron vigasztalást és örömet szereznek, a meg nem engedett élvezetektől visszatartanak és különösen a katonára nézve igen nagy haszonnal járnak. Akik katonai szolgálatra szentelik magukat s e téren fokonkint magasabbra és magasabbra akarnak emelkedni, azoknak különösen a történelemben és mennyiségtanban kell bő ismereteket szerezniük, amely tudományok különben rendesen igen kedveltek az ifjak előtt.

Ami pedig mindenekelőtt a keresztény életet illeti, sohasem szabad elfelednünk, hogy a szent keresztségben ünnepélyes ígéretet tettünk, hogy Jézus Krisztusnak katonái leszünk és hogy a bérmálás szentségében be is soroztattunk az Üdvözítő seregébe s megerősítettünk az ő szent jelével. Ezért minden kereszténynek kötelessége törvényszerint küzdeni a vétkek és bűnök ellen s ha kell, Isten dicsőségéért és szent hitéért életét is feláldozni. A lovagoknak és katonáknak ezenkívül megvan még állásuknál fogva ama különös kötelességük is, amelynek következtében Isten szent egyházát és híveit megótalmazni és megvédeni tartoznak a keresztény név ellenségei s mindazok ellenében, kik a hitnek álarcza alatt az igaz hitet megtámadják ; védelmezni tartoznak továbbá az igazságot azáltal, hogy az istenteleneket féken tartják és a jókat támogatják, főképen pedig, hogy az elhagyatottakat, özvegyeket és árvákat gyámo- lítják. Végre pedig senkit sem szabad fegyveres kézzel igazságtalanul megtámadniok vagy megsérteniük. A lovagoknak e

dolguk, mint gyilkolni és gyilkoltatni ; hűségüket, lelkiismeretüket és életüket annak adták el, aki többet Ígért érte s ma az ellen hadakoztak, akit tegnap védelmeztek.