Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)

Harmadik könyv

430 Harmadik könyv. 52. fejezet. tűri el a kellemetlenséget, nagy okosságra vall. Kétségkívül hasznos megszokni már a gyermekkorban, hogy a tréfát eltűr­jük. Alkalomadtán és jól alkalmazva orvosságul szolgálnak a kisebb bajok ellen. A szórakozásnak ezen módját még a szer­zetesek is felhasználják néha-néha növendékeik érdekében. Egyik közölök, aki kiválóan megvan áldva vidámsággal és finom elmésséggel, valami elbeszélésbe kezd. Valami kigon­dolt elbeszéléssel, mely kezdetben távolról látszik véve lenni és mindenféle tréfás ötletekkel felvidítja valamennyit, majd ezt, majd amazt csipkedi meg valami kisebb hibája miatt s mind­ezt oly kellemmel teszi, hogy még az is, aki magát találva érzi, együtt nevet a többivel. így az illetőnek alkalma nyílik arra, hogy magát megjavítsa. Társai pedig őrizkednek, hogy hasonló hibába ne essenek. A jókedélvű, szeretetreméltó emberek a társaság lelkét képezik. Ezenkívül azon erővel is bírnak, hogy mások szíveit lebilincselik. Ha valamely nyájas és emellett becsületes ember mindenek előtt Isten dicsőségéért lángol, amelyre valóban első sorban kell törekednünk : ez az isteni kegyelem segítségével sokakat az erény útjára fog vezetni. Ezen állításunk bizonyí­tására felhozhatjuk az istenes emberek és a nagy szellemek példáját. És ez egészen természetes is. Mert az ember természe­ténél fogva szelíd és jámbor s könnyen engedi magát vezet­tetni oda. ahova akarjuk, kivált a barátság és a szeretet által. 52. FEJEZET. A zene. Teljes joggal sorolhatjuk a zenét is a tisztességes szóra­kozások közé. Nagy becsben tartották ezt már a régi filozó­fusok, akik nagy befolyást tulajdonítottak annak a jó erköl­csökre. Azt hitték, hogy a dallam szerint a lélek is más han­gulatba jut s vagy erényekre, vagy bűnökre lesz hajlandó. Erre vonatkozólag néhány görög történetíró több emlékezetreméltó példát hoz föl a zene hatásáról. Bár manapság ily figyelemre­méltó benyomásokat nem igen észlelhetünk, az azonban még sem tagadható, hogy a sovárgó, lágy énekek az ifjú kedélyek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom