Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
I. A spiritizmus eredete és elterjedése a pogány népeknél
51 bűvészek mesterségéről, hogy ördögi hatalom segélyével kecskéből, sőt asztalból is csaltak ki feleleteket. Ammianus Marcellinus1), kiaK. u. IV. században élt, nagy történeti munkájában a következő eseményről emlékezik : »Mi, nagytekintélyű Bírák ! e szerencsétlen asztalkát, amelyet itt láttok, bor- zadályos jósjelek közt készítettük babérágakból a delfii három lábú szék mintájára ; miután azt titokzatos varázsszavakkal s számos hosszadalmas szertartásokkal kellőleg megszenteltük, végtére mozgásba .hoztuk. Az asztalmozgatás, amikor valami titkos dolog felől tanácsot kértünk, a következő módon történt: Az asztalt a ház közepén felállítottuk, miután minden oldalról megtisztítottuk tömjénfüsttel. Reá többféle érczből készült kerek csészét helyeztünk. E csésze körületén kimért távolságban be volt vésve az ábéczének 24 betűje, pontosan kimért távolságban egymástól. E háromlábú asztalra a szertartás sorrendje szerint reáállt egyikünk vászon ruhában s vászon czipőkben ; feje szalaggal volt körülcsavarva, kezében szerencsefa ágát tartá s miután előzetesen bizonyos varázsformulákkal jó kedvre hangolá az istenséget, melynek jósolnia kellett, igen finom fonálon kis karikát lóbált, melyet előbb a bűvészet szabályai szerint megszentelt. Ezen karika a meghatározott térközökön átugorva egyes betűkhöz ütődiks így megalkotja a feleletet képező, ryth- mus s mérték tekintetében tökéletes hatméretűeket, mint az Pythia s egyéb jósok feleleteiben is elő szokott fordulni. Midőn azt kérdeztük tőle : Ki lesz a trónon utóda jelenleg uralkodó császárunknak ? — mert mondták, hogy az minden tekintetben művelt férfiú lesz, — a karika lengése közben két szótagot érintett s az utolsó betűhez ütődve a jelenlevők egyike fölkiáltott : a sors szerint hát Theodorus jeleztetik, — s tovább már nem kutattuk e dolgot.« A kereszténység első századaiban a zsidó rabbinusok voltak azok, akik a Talmud és Henoch könyve nyomán tovább fejlesztették a szellemekről szóló tant. A görögök a művelődés összes szakain keresztül hatolva, eljutottak egész a felvilágosodás delelő pontjáig ép úgy, mint a keresztény világ. A nemzet A* ') Rerum gestarum libri XXXI. lib. 29.
