Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

I. A spiritizmus eredete és elterjedése a pogány népeknél

™.....V ^ ‘ ■...- .......■........

43

nek, vagy azokat megszólaltatják. *) Őrjöngő taglejtések, vad zene és tomboló lárma szintén hozzátartozik az afrikai bűvészek önkívületi mutatványaihoz, melyeknek nem egy utazó volt már ismételten szemtanúja.* 2)

Azelőtt egész Éjszak-Európában nagyon el volt terjedve a médiummal való mesterkedés. Különösen bűbájosságuk miatt féltek a skandináv germánok a finnektől s lappoktól. Külön iskolák léteztek, melyekben a halottidézést s általában a varázslás mesterségét tanították és gyakorolták. Minden egyes bűvölő háznak megvolt a maga szelleme, néha kettő vagy több is. Míg e szellemek legtöbbje csak komoly hívásra lépett szolgálatba, addig némelyek önként ajánlkoztak még kis gyermekeknek is, ha médiumi képességet árultak el. G r a n z D á v i d3) a grönlandi an- gákokot festi, amint ez utazását a mennybe és a pokolba megkezdi. »Előbb egy ideig dobol s magát mindenféle csodálatostorz- alakban mutatja. Ezután háza kapujánál valamelyik tanítványa szijjal lábai közé köti fejét, kezeit pedig hátára ; a ház összes lámpásait eloltják és ablakait befüggönyözik«; »mert — teszi hozzá a hitterjesztő— fényes nappal nem lehet a mennyekbe szállni.« Miután különös zaj kíséretében az u. n. torngak vagy szellem a bűvészt meglátogatta, vagy ez a szellemet, ismét megjelenik az angákok bilincsek nélkül ugyan, de sápadtan és igen felindult állapotban. 4)

A szellemek Írása valamety anyagi eszköz segélyével nagyon általánosan el van terjedve és a chinaiaknál, miként egyéb jós szertartások, ősidőktől fogva ismeretes. Neve: »az ecset leszállása« s igen örömest alkalmazzák különösen a tudós körökben. Ha valamely istentől megakarnak kérdezni valamit, egy hivatásszerű médiumot hozatnak elő. Az istenkép előtt gyertyákat gyújtanak meg, tömjént égetnek s teaáldozatot, vagy pedig aranyos papirt helyeznek elébe. Ezután valamely asztalra hosszú*) M ü 11 e r J. G. i. m. 397. h

2) du Chaillu, Explorations etc. 240. és 339. 11.

3) Historie von Grönland. 2. kiad. Barby és Lipcse, 1770. 269 s k. 1.

4) V i r c h o w-nak volt alkalma egy grönlandi nőn ezen fizikai izgatottságból származó válságot szemlélhetni. Verhandlungen der Berliner Gesellsch. für Ethnologie. 1880. 271 1.

akii

.........

.......

. ..-.1 . .

....................... . „ . ..... .......