Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

VIII. Elméletek

437

csodahatalmok daczára a mindennapi kenyérért való harczban éhen halnak meg!

5. Közvetítési kísérlet.

Hogy a tudomány minden szellemrémtől ne hagyja elámítani magát és annak mérkőzés nélkül ne engedje át a csatatért, hanem jó kedvvel és kitartóan kutasson természetes felvilágosító okok után : ez amint joga, úgy kötelessége is, a melynek hű teljesítését gyakran a legjobb siker koronázza. Ez eljárás már sok homályt oszlatott el fáklyájával úgy a külvilág, mint a lelkiélet sötét részeiben, olyannyira, miszerint a bűvészek és kisértések egymás után keltek szárnyra és röpültek tova. »A meghitt társördög, ki titkos ismereteket sugallt, a bűvész javára istentelen tetteket vitt véghez, és nyomorult asszonyok boszorkánymelléből vért szítt, két évszázad előtt époly igaznak tetszett a nép szellemének, mint csak a lombik vagy a fekete macska, amelylyel összeköttetésbe hozták őt. Ma már a többi vészes babonával egyetemben az elvetemültség örvényébe zuhant alá. « x) És valószínű, hogy a delejező szemfényvesztők működési tere nem volt az utolsó ágyú, a melyet a kutató szellem a bűvészettől és babonától visszakövetelt. Tagadhatatlan, hogy a téreken, a melyeket meghódított, még sok a talányszerű, a mi kielégítő megoldásra vár, de a roppant haladás, a melyet az ideg-fxziologia apsycho- fizikával szövetségben az utóbbi évtizedek folytán felmutathat, azon reményre jogosít, hogy új fénysugarak fogják a jövőben e homályt is felderíteni. A tudomány győzelmét a mesmerizmus bűvészete fölött mi szerencsét Ígérő jelnek tekintjük. 2)

E szerint teljes okunk van örülni a tapasztalati tudomány diadalai fölött és új diadalokat várni tőle. Csak fáradsággal és csöppenként merítenek a nemzedékek a tudomány óceánjából

>) T y 1 o r, Anfänge der Kultur. II. köt. 205. 1.

2) »Dies diei eructat verbum et nox nocti indicat scientiam.< 18. Zsolt. 13.