Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
V. A spiritisztikus jelenségek és tanok. A spiritizmus viszonya kereszténységhez
256 minden vallásnak tagadása, világ- és életnézete következetesen a nihilizmus felé vezet. » A spiritiszták vallási társasága, mondja egyik legnyíltabb szivű s legbátrabb híve *), magában foglal minden hitet és hitetlenséget, minden vallási és bölcseleti rendszert, egyesíti az atheistákat, pantheistákat, materialistákat, evo- lutionalistákat, buddhistákat, mohamedánokat, fetistákat és a mindenfelekezetű keresztényeket, nem ismer semmiféle külömb- séget nemzet és faj között. Szóval : A modern spiritizmus egyetemes.« Ez a nemzetközi indifferentizmus vallása, melyet a tökéletes vallástalanság követ. A keresztények természetfölötti czéljával szemben a spiritiszták czélja tisztán természetes, melynek elérésére nem kell okvetetlenül isteni megváltás, istenemberi közvetítő. A spiritiszta nem az Isten szaván alapuló hit, hanem egy tisztán érzéki tapasztalás utján szerzett észrevétel nyomán jut a szükséges igazság birtokába. Büszkén sorolja magát a szellem lovagjai közé, de a szellem valódi vallása iránt semmi foké- konysága, semmi tehetsége nincsen. Az emberi lélekről, az örök boldogságról materialistához méltó módon gondolkodik : s a túlvilági élet neki csak kellemesebb folytatása a földinek. Alapjában tehát a spiritizmus nem egyéb, mint a materializmus újabb változata s már nem az a durva, rideg s népszerűtlen, hanem civilizált s behízelgő materializmus, mely a durva bundát a modern frakkal cserélte föl.
