Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VI. A spiritizmus állitólagos értéke. A szellemek és médiumaik erkölcsi és értelmi állapota
VI. A spiritizmus állítólagos értéke. A szellemek s médiumaik erkölcsi és értelmi állapota. z uj tan, a melyre a hitetlenség készítette elő az utat, »azon van, hogy segítsen ama százezrek ügyefogyottságán, a kik még most is a közömbösségben szenderegnek, avagy a hitetlenséggel küzdenek ; hogy fölvilágosítsa az embert származásáról, kötelességéről s rendeltetéséről, hogy meggyőzze őt, hogy lelke halhatatlan, s egyszersmind megtanítsa, hogyan szerezheti meg boldogságát ; hogy szemlélhetővé tegye előtte a haladás nagy tanát, a mely magában foglal egy örökkévalóságot, a mely telve van tevékenységgel s az ő anyagi természetében rejlő hajlamokon való értelmi fensőbbségével ; s hogy örökre leikébe vésse az Isten s felebaráti szeretet parancsát. E tan nem máglyával és pallossal jő, hanem mint szabadító s vigasztaló üdvösséget hoz szárnyain; nem valami távoleső és meghódított tartományban, hamen egy hatalmas nép közepette, a mely őt szabadon befogadhatja s fölkarolhatja ; nem magányos helyeken lakó néhány ismeretlen ember előtt lép fel. hanem kiterjeszkedik minden irányban az egész művelt világon és pedig minden osztály között ; nem is azért, hogy titokban tanulják a hegyek barlangjaiban, vagy a császári Róma katakombáiban és sírjaiban, hanem nyíltan az Isten s emberiség előtt azt követeli, hogy megvizsgálják ; nem is azt kívánja, hogy az ember vakon higyjen, vagy függjön a tekin17 Schneider : A -/elleniekben való újabb hit
