Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
V. A spiritisztikus jelenségek és tanok. A spiritizmus viszonya kereszténységhez
241 egyedül az időszerű eszközök birtokában, hogy Krisztus történeti létét és csodálatos életét a romboló biblia-kritika ostromló hatalma ellen megvédjék és a lealacsonyított názárethit úgy a történetben, mint a jelenkorban az őt megillető polczra segítsék. Ama kritika főképviselői és utánzói, valamint a materializmus követőinek egész csapata a csodákról és jóslatokról szóló elbeszéléseket a maguk összeségében elvetik, mint a melyek homlokegyenest ellenkeznek az ismeretes és általánosan elfogadott természeti törvényekkel. StraussDávid1) Darwint »mint az emberi nem egyik legnagyobb jóltevőjét dicsőíti«, mivel ő »megnyitotta az ajtót, amelyen keresztül a szerencsésebb utókor egyszer mindenkorra ki fogja dobni a csodákat.« Azonkívül pedig, a mit nem mulasztanak el a spiritiszták megjegyezni, a természettudományok bámulatos eredményei a műveltekben a csodákban való hitet tekintve, kedvezőtlen gondolkozás- és érzésmódot szültek, úgy hogy még hivő lelkek is az uj csodák elbeszélésével szemben konok ellenállást tanúsítanak és oly eseményeket vetnek el, a melyek azelőtt akadály nélkül hitelre találtak volna, nem mivel nem birnak alappal, hanem mert csodásak. »Az emberek, mondja Lecky, az angol művelődés-történetíró 2), hajlandóbbak a természetes valószínűtlenségek bármely képzelhető találkozását megengedni, mintsem a természetfölötti beavatkozás hypotheziséhez forduljanak, és ezen irányt nem csak a nyílt skeptikusok, hanem oly férfiak is követik, a kik ha nem is buzgó, de mindenesetre őszinte hívei az egyháznak. Tény az, hogy a művelődés előrehaladása elkerülhetetlenül oly gondolkozási irányt és hangulatot hoz létre, a mely az embert bizonyos természetes és megfoghatatlan idegenkedéssel tölti el a csodás dolgok iránt, mintha magukban véve, eltekintve minden határozott bizonyítástól s dogmatikus tanoktól, hihetetlenek volnának. Jó-e, rossz-e ezen gondolkozási mód, azt most nem kutatom, de hogy mindenütt el van terjedve, a l) Der alte und der neue Glaube. 3. kiad. 177. 1. ■) Geschichte des Ursprunges und Einflusses der Aufklärung in Europa. Németül J o 1 o w i c z-tól. Lipcse és Heidelberg, 1873. 2. kiad. I. köt. 112—114. 1. Schneider : A szellemekben való újabb hit. 16
