Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
IV. A kiváló médiumok és mutatványaik
213 kélyebbet sem vehettem észre, mégis akaratlanul is azon irányt követtem tekintetemmel, mely felé Slade fejét fordította, miközben kezeink folyvást szorosan az asztalon egymáson feküdtek; az asztal alatt bal lábszáram érintkezett majdnem egész kiterjedéséi ben Sladenak jobb lábszárával, a mi helyzetünk közelségébő- ugyanazon asztalszélen egészen önként következett. Mindig aggodalmasabban és csodálkozóbban különböző irányban felfelé a levegőbe tekintgetve, kérdezte tőlem Slade, nem látom-e a nagy fénytüneményeket ; miután ezen kérdésre tagadólag válaszoltam, mégis, Slade tekint été Holyvást követve, fejemet hátra fordítottam a szoba padlata felé, egyszerre körülbelül 5 láb magasságban az előbb eltűnt asztalt pillantottam meg, a mint felfelé fordított lábakkal igen sebesen a játékasztal lapjára lefelé ereszkedett. Jóllehet, hogy a leeső asztal meg ne sértsen, akaratlanul is félre kaptuk fejünket, Slade balra és én jobbra, mégis mindketten, mielőtt a kerekasztal a játékasztalra leesett volna, oly erős ütést kaptunk a fejünkre oldalt, hogy fejemnek baloldali részén ezen esemény után ') 4 teljes óráig éreztem a fájdalmat (körülbelül i i óra 30 perczkor történt).« »Végre felemlítem még egy ülésemet Sladeval, amely 1877. év deczemb. 15-én délután 5 órakor történt Hoffmann 0. barátom házában a megszokott ülésteremben feleségének jelenlétében. Ez volt az egyedüli, a mely a terem részleges besötétítése mellett történt, hogy megkíséreljük, vájjon fog- e Slade jelenlétében is emberi alak vagy legalább árnykép előtűnni, — a hogy azt Crookes tanár »Árnyalatok és látomások« czimű fejezetben leírta — s a mint az a 15 éves Cook kisasszony jelenlétében történt. Hogy egy úgynevezett mellékszobát rögtönözzünk a szobának azon részén, a mely szokott helyemnek át- ellenében volt, a padozattól körülbelül 2 méter magasságban zsineget húztunk a szobán keresztül, melyre az asztal szélének megfelelő szélességben sötétzöld függönyt erősítettünk. Slade szokott helyén ült, jobbján Hoffmann asszony, azután én és jobbomon Hoffmann O. ur. Kezeinket az asztalon már mindnyájan egymáséra tettük, midőn azon megjegyzést tettem, kár, *) I. m. II. k. 916. s köv. 1.
