Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
II. A pogány spiritizmus maradványai. A jelenkori spiritizmus előfutói
99 gyöngykarpereczet is viselt. Skarlátvörös toga volt rajta s ez alatt bibor derék, melyet elől rubincsat tartott. Szerfölött cső- dalkoztam azon is, hogy amint férjére nézett, változtak a színek és ennek megfelelően majd többé, majd kevésbbé ragyogtak ; ha egymásra tekintettek, jobban, ha meg elfordultak, kevésbbé.«1) E festésnek merő szimbolikus magyarázatával alig értene egyet Swedenborg. »Hogy az angyalok ruhái nem csupán látszatra ruhák, hanem valóban azok, kitűnik onnan, hogy ők e ruhákat nem csak látják, hanem tapintás útján érzik is, de onnan is kitűnik, hogy több öltözetjük van, a melyeket változtatnak, a melyikre nincsen szükség, elteszik s mikor szükségük van rá, ismét előszedik ; hogy váltogatják ruhájukat, számtalanszor láttam. Kérdeztem, hogy honnan szerzik ruháikat s azt felelték: az úrtól ; ő ajándékozza nekik a ruházatot s néha csak magukon találják az újat, anélkül, hogy tudnák, mikor kapták. Azt is mondották, hogy ruháik a körülniényekkel együtt változnak, s ha első és második állapotukban ragyogó hófehér öltözékük van is, harmadik és negyedik állapotban kissé sötétebb.«2) Swedenborg tanának más pontjaiban is könnyen föltalálhatjuk a rokonságot az ő fantazmái s a spiritizmus Ízetlenségei között; mindazonáltal azt tartjuk, hogy a felhozott kísérletek elégségesek arra, hogy a mai szellemlátók agyrémeiben felismerjük éjszaki elődjüknek rossz befolyását. Aránylag ártatlan volt a fellépte az u. n. Saint-Germain grófnak, aki valószínűleg elszászi zsidó volt, igazi nevén Wolff Simon. Ez 1750—1780-ig szerepelt, sőt egyes német fejedelmeknek még tanácsosa is volt. De már az ál Gagliostro gróf (Giuseppe Balsamo) 3), a ki Palermóban 1743-ban született és Rómában 1795-ben börtönben halt meg és a kalandor Schröpfer J. György a ki Nürnbergben 1739-ben született s mint öngyilkos 1774-ben halt meg, a legrafíinirozottabb csalók voltak. Mindkettő a léleklátással foglalkozott s jó hasznot húztak belőle. Az első mint »spanyol szolgálatban levő ezredes« bizo') I. m. 427. 1. 9 I. m. 614. 1. 3) Schillernek »Der Geisterseher« czimű, bár bevégezetlenül maradt regényéhez Cagliostro üzelmei az eszmét szolgáltatták, Goethének, »Der Grosskophta« czimű színmüvéhez pedig az anyagot. 7*
