Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
II. A pogány spiritizmus maradványai. A jelenkori spiritizmus előfutói
I 100 nyos Felichiani Serafm gyönyörű kalandornő társaságában, a kit ő Santa Croce-i herczegnőnek adott ki, — utazott Itáliában, Oroszországban és Francziarszágban s különösen Párisban mint lélekidéző roppant közönséget szerzett. A furfangos ámító, a ki úgy adta fényes szerepét a párisi haute-voléeben, mint senki sem előtte, sem utána s aki eme elfásult és erkölcstelen tömegnek dőreségeit kiaknázta a maga hasznára, csakhamar azon vakmerőségre vetemedett, hogy hozzá értő emberek előtt mint meztelen komédiát mutogatta delejességi mutatványait1) Schröpfe r r ő 1, a ki először katona, később pedig Lipcsében kávéháztulajdonos volt, beszélik kortársai, a kik spiritisztikus mutatványainak szemtanúi voltak, amint a dolgot látták, hogy emberek, a kik szerették a csodálatost, megcsalva saját érzékeiket, nem akarták belátni, hogy nagyon vastagon rá vannak szedve, hanem elhitték önmaguk, hogy a megjelenő alak valóságos szellem, teljesen hasonlít a meghalt hitveshez, vagy a megboldogult atyához ; a gyönge fők és ábrándozók a fehéret feketének s a feketét fehérnek látták, mivel azon bal véleménynyel jöttek oda, hogy ennek úgy kell lennie ; hogy némelyeket bizonyos eszközökkel szedtek rá s felizgatott képzelmükben olyast láttak, a mi tulajdonkép nem volt előttök; hogy ismét mások, akik nem néztek jól a dolog mélyére, megcsalódtak, némelyek, a kik féltek a közvéleménytől, mely azt a dolgot pártolta, bár jobban voltak értesülve, még sem volt bátorságuk a csalást leálczázni. Azon teremben, ahol a halottidézés történni szokott, nagy tekeasztal állott, körülötte az út székekkel, melyeken feszületek s ehhez hasonló dolgok feküdtek, volt elzárva. Akik a szellemet látni akarták, azoknak az asztal innenső oldalára kellett államok, a szellem pedig a túlsó oldalon jelent meg. És hogy Schröpfer egészen bizonyos legyen abban, hogy senkisem ugorhassék gyorsan a szel- *) *) V. ö. B ü 1 a u , Geheime Geschichten und räthselhafte Menschen I. 310—330. 1. Wittig 4 czikkben (Psych. Studien 1882 és 83) megkísértette Cagliostrot tisztázni és mintegy sajátszerű szellemi erő tulajdonosát tüntetni föl. Tény, hogy a kicsiny, tüzes olasz rendkívüli tehetségeknek volt birtokában, de semmihez sem értett oly jól, mint okos embereket, mint Vergennes, M írómé nil, Ségur minisztereket és másokat bolonddá tenni.
