Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra
mmm Wisemann. Evangélikus egyh. lap. 155 Igen találóan irja a tudós westminsteri érsek Wise m a n n bibornok: „A szentirás a protestánsoknál az emberi szeszély, szenvedély és bolondság sorába lesz lerántva.“ »Istennek szent, magasztos és tiszteletet parancsoló szava, mely felett a szentek czelláikban sok éven keresztül elmélkedtek, telve kimondhatatlan gyönyörűséggel, de egyúttal mély tisztelettel is, melyet az éjjeli tanulástól sápadt tudósok, magyarázataik koszorúival fűztek körűi, melyet a szüzek ezüstcsengésű, a szent szerzetesek pedig mély hangokon énekeltek csendes éjjeleken, hogy mély elmélkedéseiket semmi földi hang meg ne zavarja, — Istennek, a tiszta szellemnek, ezen műve, mely már századokkal előbb, midőn még csak Ő maga létezett, el volt készítve, ezen szellemi méz kincs, összegyűjtve külömböző édességű és illatú virágok ezreiből — eme megbecsülhetetlen értékű igaz gyöngy, mely számtalan alakban, Istennek mindig különböző és mégis mindig egyforma képét tükrözi vissza, hatalma és szelídségében, haragja és szerete- tében, egysége és háromságában, az égben és földön, a Sinai hegyen és a Golgothán, igen, a szentirás, minden nem szentségi dolog között a legfenségesebb, legnagyobb és legistenibb, külömbség és tisztelet nélkül mindenkinek kezébe adatik. Az iskolás gyermek olvasókönyvnek használja, a börtönőr a fegyenczet ajándékozza meg vele, a részeges zálogházba viszi, a bolond abból veszi idézeteit, a szószátyár ebből veszi kifejezéseit, a rajongó innen meríti mentségeit minden bűn, káromlás és megszentségtelenítés számára. Mert mindenkinek kezébe kell hogy eljusson, kezdve a Khinaitól egész az Ojib- bewai indiánusig, a Lappföld lakójától a cserjelakóig, a gyermektől az aggastyánig, és a dadogó paraszttól egészen az elbizakodott vén urhölgyig“. ') Ha tán azt hiszi Ön, hogy ezen az Önök biblia-ügye fölött kimondott kath. Ítélet nagyon kemény, úgy hozok Önnek egy egészen hasonló ítéletet az Ön saját protestáns táborából. — Az „Evang. Kirchenzeitung“ igy ir : . ■) Wisemann, Vermischte Schriften, Abth. 2. (Köln, Bachem 1850.) 5. 1.
