Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra
98 h. Jézus Krisztus. 3. Jövendölések és ezek teljesülése. Júda, ifjú oroszlán; ragadmányra kelsz, fiam! s nyugodni lefekszel, mint az oroszlán, és mint a nőstény oroszlán, ki költi fel őt? El nem vétetik a fejedelmi p ál ez a J ú d á t ó 1, és a vezér az ő ágyékából, mig nem e 1 j ő a ki el küldetik, s ő leszen az, kire a nemzetek várakoznak.“1) Mi ugyanis igy fordítjuk e szavakat a Vulgáta nyomán. A héber szöveg, a mint azt a zsidók most bírják, igy hangzik: „Nem vétetik el a fejedelmi páleza .ládától, sem az uralkodói bot az ő lábaitól, mig nem eljön a béke embere, és neki engedelmeskednek a népek.“ Hogy itt a Messiásról van szó, a zsidók is mindig elismerték. S mikor vétetett el a fejedelmi páleza Judától ? Ha ezen időpontot meghatározhatjuk, akkor tudjuk egyszersmind azt is, mikor kelle a Messiásnak eljönnie. Nem vétetett el a fejedelmi páleza Júdától akkor, midőn körülbelül egy évezreddel Kr. e. — Izrael országa elszakadt Juda országától s később mint nép el is tűnt a földről. Nem vétetett el a fejedelmi páleza Júdától akkor sem, midőn 585 körül Kr. e. Júda országa a babiloni fogságba vitetett ; mert megtartotta nemzeti létezését s a száműzetésből visszatérvén, ismét visszanyerte függetlenségét. Hogy a Makkabeusok idejében elvétetett volna a királyi páleza, nem lehet határozottan állítani ; e népvezérek, az igaz, nem Júda, hanem Lévi törzséből valók voltak; de Júda országa még fennállott és a leviták ennek részét képezték. Mikor vétetett el tehát bizonyosan a királyi páleza ? Elvétetett akkor, midőn Titusz Kr. u. 70-ben Jeruzsálemet templomával együtt lerombolta és a zsidókat mindenfelé rabszolgákul adta el. Ekkor már bizonyosan elvétetett, tehát a fentebbi ígéret szerint ekkor már minden esetre kellett jönnie a Messiásnak. S ki lehetne más ez a Messiás, mint a názáreti Jézus ? 7. Mellőzve most néhány évszázadot, Dávidhoz, a zsoltárok szerzőjéhez, a Júda törzséből származó hatalmas királyhoz jutunk. (Közönséges számítás szerint Kr. e. 1055—1015). Dávid egészen részletesen rajzolja ama képet, a melynek ) Mózes I. 49, 8—10.
