Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)
Adatok az egyházi szegényápolás történetéhez Magyarországon (1000-1526)
Bevezetés. 187 Észak lakóinál — igy a svédek és izlandiaknál — már a kereszténység felvétele előtt gyámolításban részesültek a szűkölködő k. Természetesnek is találhatjuk, hogy a szigorú éghajlat éa a talaj terméketlenségével küzdő lakókban hamar felébredt a& egyűvétartozás érzéke, sőt a szegényápolásnak is megteremte bizonyos rendszerét. Nem igy a pogány magyaroknál, a kiknél semmi nyomát nem leljük annak, hogy az ügyefogyottak különös, vagy épen rendszeres fegyelem tárgyát képezték volna. Az őseinknél is meghonosított rabszolgaság intézménye, a hosszas harczok folyama eldurvult erkölcsök nem voltak alkalmasak a könyörület s szánalom érzelmeinek fejlesztésére. Mindaz, mit a pogány magyarok a jótékonyság terén gyakoroltak, aligha terjedt másra, mint a kedvvel űzött vendégszeretetre. Vájjon a pogány papok, kik a nép orvosai is voltak, foglalkoztak-e a sebesültek ápolásával, nagyon kétséges.1)* Rendszeressé és működésében általánossá akkor vált a szegényápolás, midőn nemzetünk sz. István apostoli buzgalma folytán a keresztény hitre tért. E tény minden tekintetben kimondhatatlan áldás kútfejévé lön a magyarra nézve. Első sorban kibékíté a már elkeseredett nyugati népekkel, e mellett erkölcsi, anyagi haladására szolgált. Ez időponttól kezdve az erkölcsök szelídülnek, a kalandokat békés foglalkozás váltja fel, a munka tisztelete terjed, a jólét emelkedik, a szegények gyámolításra találnak ; egyszóval minden felől a keresztény polgárosodás barátságos képe integet felénk. A keresztény magyar állam első törvényhozói sok tekintetben a Karolingek nyomdokain haladtak. Nagy Károly rend- A ker ,U]am az_ szerében pedig a szegényápolás az egyházra volt egyházra wztaa bízva, az államhatalom csak közvetve nyújtott segítsé- szegel’yapoIast' get. A frank törvényhozó akként valósította meg ezen elvet, hogy az egyházat ellátta bő jövedelmi forrásokkal, e mellett a jótékony intézeteket a püspökök joghatósága alá rendelte. További intézkedése volt, hogy a hűbér-rendszerből kifolyólag kötelezte a földesurakat „családjaik“ ápolására, a család fogalma alá vevén mindazon egyéneket — szabad embereket, jobbágyokat, szolgákat — kik a földesúr birtokain éltek.2) Hazánkban is az egyházra volt bízva a szegényápolás ügye.3) ') Kerékgyártó Á. i. m. I, 290, 303. 2) A Karolingek rendszerére vonatkozólag 1. e mű I, 198—208 1. A frank intézmények hatásáról a magyar politikai viszonyokra olvasható Villányi Sä. Győrmegye és város anyagi míveltség története 42 s kv. 11. Az egyházi állapotokra gyakorolt befolyásukról szól Batthyány J. Leges ecclesiasticae I, 55. 3) Sz. István törvénykönyvének ezen szakasza : „volumus ut laici .... obediant Episcopis, ad regendas Ecclesias, viduas, et orphanos defensan-
