Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)
Adatok az egyházi szegényápolás történetéhez Magyarországon (1000-1526)
■ ■ mPf '•TT' =rrr Vy* Hj Kezdetben az egyházi vagyon negyedrésze szolgált e czélra, s a püspökök személyesen állottak az ápolás élén. A negyedelés megszűntével az intézeti ápolás válik uralkodóvá, melyben az egyháziak mint alapítók, vagy bőkezű pártfogók vesznek közvetlen részt. A jótékony intézetek felügyelet és igazgatás czéljából az egész korszakon keresztül a püspökök joghatósága alatt állottak. Fontos szerep jutott a jótékonyság terén a városi polgárságnak, a mely serény buzgósággal gondozta saját szegényeit és gya- rapítá a jótékony intézetek számát. Alkotásaik vallásos alapon nyugodtak, s az egyház pártfogása, vagy legalább felügyelete alatt fejlődtek. A földesurak birtokaikon élő népeiket oltalmazták a külső támadás ellen, a saját hibájokon lcivül beköszöntő szükség idején pedig segélyezték. Királyaink — az állami hatalom képviselői — sem maradtak részvétlenül. Közcsapások alkalmával, midőn a magán- birtokosok falvaikban, az egyházi intézetek és polgárok a városokban nem fedezhették a szükségletet, az országos pénztár is hozzájárult a nyomor enyhítéséhez. Nagy Lajos az 13R4-ki silány termés idején az élelmi szereket egy évre felmenté az adótól és vámtól. ’) Mátyás király irodájának ügylevelei arra is nyújtanak példát, hogy egyes jótékony intézetek az ország pénztárából évi segélyben részesültek.2) Az alábbiakban ismertetjük azon adatokat, melyek liivatvák némikép megvilágítani, bogy az egyháziak és a hatásuk alatt álló •dum“ — 1. I. c. 2. Péterfy K. Sacra Concilia Eccl. i ii Regno Hungáriáé 7 — voltaképen az özvegyek és árvák jogi védelmére vonatkozik. Ez intézkedés czélja az volt, hogy a támasz nélkül álló személyek a püspöki bíróságoknál olcsó szerrel, igazságos Ítélethez jussanak. Megújítá az intézkedést az 1231: 2. t. ez. Gentilis bibornok constitutiójában szinte szivére köti a püspököknek az árvák jogainak védelmét 1. Batthy. Leg. eccl. III, 68. Ugyan erről intézkednek az 1563: 51, 1729: 43 stb. t. ez. Nagyban külömbözik a jogi védelemtől az özvegyek, árvák és a sz. István törvényében nem is említett szegények ápolása. Nem kételkedünk azonban, hogy az egyházi szegényápolás ügye is szervezve volt már sz. István korában. Európaszerte összefüggött ez a tized és negyedelés behozatalával, a melyek nálunk sz. István alatt szerveztelek. *) Horváth M. A müipar és keresk. tört. 84. 1. 2) Kovachich M. G. Formulae solennes styli in cancellaria curiaque regum. 487. Közölve van egy oklevél, melyben a király bizonyos város Szent- lélekról nevezett egyháza és kórháza javára évi 12 márkányi segélyt biztosít a királyra eső városi jövedelmekből. A mohácsi vész után beállott politikai átalakulások hatása alatt az államhatalom már magának kezdi tulajdonítani a jámbor hagyományok, szegényedésetek, kórházak stb. feletti felügyeleti jogot. Királyaink igényeiket a főkegyúri joggal okodatolták : 1715: 74, 1723: 70, 1790: 23. t. ez.-ben. Jelenleg az após388 Bevezetés.
