Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)
Adatok az egyházi szegényápolás történetéhez Magyarországon (1000-1526)
BEVEZETES. Í2ri könyörületesség érzete vele születik az emberrel, keményebb szív is megindul nagy nyomor láttára, és segélynyújtásról gondolkodik. De az érzelem pillanatnyi fellobbanása még nem egyértelmű a könyörületesség állhatatos gyakorlásával. Sőt nagyon sokan vannak, a kik meg sem kisértik az utóbbit, bár a minden időben létezett és létező szegénység kívánatossá tenné, hogy az emberek minél többször gyakorolják. Elvitázhatatlan történeti tény, hogy a keresztény egyháznak sikerült e téren a legremekebb alkotásokat létrehozni. Tette pedig ezt elveinek erejével. Keresztény felfogás szerint a jótékonyság leghathatósabb előmozdítója a felebaráti szeretettől szóld tan, a mely ismét az emberi méltóság felismerésén alapszik. E fontos igazságról megfeledkezett az ókor legtöbb népe, a kik számára az evangélium lapjain kellett azt újból felfedezni. A kereszténység teljesítő e feladatot, mi által hirdetőjévé vált a valódi h u- manismusnak. Tanítja, hogy minden embert lehet, sőt kell is szeretnünk, mert mindenikben megvan szeretetünk ingathatat- lan alapja: az Isten képmását visszatükröző halhatatlan lélek, valamennyien testvérek vagyunk az emberiség közös ősszülöi- ben, lélek szerint pedig a világ Üdvözítőjében, a ki testvéreivé fogadott, végül minden ember, még ellenségeink szeretetét is parancsolja az Isten törvénye. A szeretet különös tárgyát képezik a szegények. Azért is, mert embertársaink, azért is, mert az evangéliumi Mester azonosítá magát velők. Évszázadokon keresztül hangzik az intés : A mit egynek ezen legkisebb atyámfiai közöl cselekedtetek, nekem cselekedtétek ! Nem megalázó tehát a szegény helyzete, a gazdag nem áll kötelességek nélkül, mert amaz béketürően viselve sorsát, magát Jézus Krisztust képviseli ; emez számolni tartozik Istentől nyert javairól. Egymásra vannak utalva. Még a legA szegényápolás feltételei.
