Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 1. kötet - 49. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)
Második rész A középkor. Nagy sz. Gergelytől a hitújításig
MÁSODIK RÉSZ. A KÖZÉPKOR. NAGY SZ. GERGELYTŐL A HITÚJÍTÁSIG. ELSŐ SZAKASZ. A KAROLINGEK KORSZAKA. 1. §. Általános áttekintés. Az egyház megváltozott helyzete. Nagy sz. Gergely az egyház római-görög korszakának utolsó jelentékeny férfia. Midőn a kereszténység a világba lépett már rendezett állami viszonyokat s határozott alakkal biró társadalmi intézményeket talált. Az, a mit az egyház ezen korszakban végrehajtott, bár a római-görög műveltség mereven el akart a kereszténység befolyása elöl zárkózni, csodálatra méltó, és senki sem tekinthet elismerés nélkül a keresztény egyház azon szerete- tére, áldozatkészségére, lelkületére, erőteljes voltára, melyet keletkezése, véres üldöztetése és életerejének teljes kifejtése idején, a szentatyák korszakában, felmutatott. Nagy sz. Gergely ideje óta megváltoznak a viszonyok; a* szintér is más lesz, kelettől nyugatra fordul. A keleti egyház, mely eddig életerősnek mutatkozott s számos zsinaton kitűnő egyházi törvényeket hozott, elzárkózik és lassanként megmerevedik. Afrika és nem sokára Spanyolország is az izlamnak esnek zsákmányul. A kereszténység a germán törzsekhez húzódik vissza, B melyeknél az emberiség geniusa, mintegy elhagyva a többieket, letelepült.“ A germán származású népeknél az egyház egészen más állást foglalt el. „A germán birodalmak megalakulása rendesen összeesik a kereszténység behozatalával ; ezeknél tehát a kereszténység mindjárt
