Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 1. kötet - 49. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Jegyzői jelentés

Jegyzői jelentés.

Iskolánk több mint félszázad óta küzd lobogója alatt, melyen e szavak olvashatók : Istenünkért és hazánkért ! E jelszó lelkesítette elődeinket, gyújtotta lángra annyi ifjú harczosnak egyházért és hazáért lángoló szivét. A letűnt évben is igyekezett iskolánk igénytelen körében munkálkodva betölteni ama hivatást, melyet jeles emlékű alapitói elébe tűztek. Jó szándékkal és tőlünk telhető erővel iparkodtunk iskolánk kettős czéljának megvalósítására. E kettős czél : az önművelés és ennek külső nyilvánítása édes honi nyelvünk fejlesztése s egyházi irodalmunk gyarapítása által.

Az utóbbi irányban kifejtett munkálkodásunkról tegyen tanúságot jelen évi kiadványunk, melyet szellemi fáradozásaink zsenge áldozataként teszünk egyházunk és hazánk oltárára.

Önművelődésünkre irányuló belső munkálkodásunk főbb mozzanatait a következőkben foglaljuk össze. A tagok munkálkodásukban felkarolták lígy a prózai, mint a költői irányt. Beérkezett összesen 102 dolgozat, még pedig 87 prózai mű, 15 költemény. A prózai müvek közöl 80 eredeti, 7 fordítás. Mint sikerültebbeket a pályamüveken kívül kiemeljük a következőket: „Sz. Tamás boldogságtana“, „Sz. Bernât eszméi az egyház reformja körűi“, „A szeplőtelenül fogantatott szűzről“, „Mikor volt az utolsó vacsora?“, „A szent család és Verescsagin“, „Prot. történethamisítás és következményei“, „Az emberi törvény és kér. erkölcstan“, „Shakespeare catkolicuma*, „A magyarországi jánoslovagok különös tekintettel a szegényápolásra“, „Unió-kisérletek Szerbiában“, „A nyelv eredete“, „Az utolsó rózsa“, „Az iskolai nevelés és a páholy*.

A költemények közöl kiváló elismerésre méltók a következők : „Jézus sz. nevéről“, „Halottak napján“. „A bold. Szűz szeplőtelen fogantatásáról“, „Rózsafüzér királynéja“, „Bukow“, „Búcsúhangok.“ A munkakedv fokozódását nagyban elősegítették azon