Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
48 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. menyét sem a sz. írással, sem a hagyománynyal, sem pedig az egyház valamely határozatával nem támogathatja. Huss János 14-ik tételének a konstanczi zsinat, és 33-ik tételének X. Leo pápa által való elitélése éppenséggel nem indokolják az ő tanát, mert azokban az eretnekeknek a világi hata- 1 o m által való halálra Ítéléséről van szó, s ekkor is oly korban, midőn az eretnekség társadalmi vétségnek !) tekintetett. S azért helytelenül hivatkozik rendszere megvédése végett azon büntető törvényekre, melyeket hajdan a világi hatalom az eretnekség és az istentelenség egyéb vétségei ellen hozott. A mit végre ő és más hittudósok vitatnak, hogy az élet és halál joga a souverain hatalom természetes kelléke, az a világi souverainitást illetőleg igaz lehet, de az egyházi souverainitásról nem áll. 2. Más részről lehetetlennek látszik az egyháztól — mint ezt az első vélemény védői tették — föltétlenül eltagadni a jogot, hogy anyagi vagyis világi büntetéseket is szabhasson. Nézetünket következőképpen igazoljuk : A lélek és a test, a lelki és a világi rend között olyan az összeköttetés, hogy azon büntetések, a melyek kiválóan lelkiek, mint például a kiközösítés, mindig kihatnak a világi és társadalmi rendre. De a mit megtehet az egyház közvetve, miért ne tehetné meg közvetlenül is ? Azt mondják : mert az egyház lelki társaság. Kétségtelenül ; csakhogy e szót lelki helyesen kell értelmeznünk. Láttuk, hogy azt, valljon valamely tárgy lelki vagy anyagi-e, nem ítélhetjük meg pusztán ezen tárgy anyagisága- vagy láthatatlanságából, hanem annak közvetlen rendeltetését is figyelembe kell vennünk. 2) Már pedig az egyház a büntetések kiszabásánál, legyenek azok bármily neműek, mindig két, lényegileg lelki czélt tart szem előtt, tagjainak javulását, megszentelését és a lelki társaság közrendjét.^ A belső vagyis a töredelem fórumára nézve nem vonják kétségbe az egyház azon jogát, hogy testi vagyis anyagi * 3 >) Lásd 299. s köv. 11. 3) Lásd föntebb 8. s köv. 11.
