Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
128 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. tünk szerint oly mentességek is, a melyeknek alapját és eredetét csakis az isteni jogban és a szoros értelemben vett természeti jogban lehet feltalálni. Most már ki kell fejtenünk, hogy miért tartjuk mi a Bellarmin által tett kiegyeztetési kisérletet elégtelennek. Igazi forrásuk. — Nézetünk szerint a régi mentességek eredetének kérdését a Bellarmin-féle véleménynyel sem lehet eldönteni, sőt nem lehet egyáltalában külön egy nézettel sem. Mindkét nézetet, úgy a hittudósokét, mint a jogtudósokét, figyelembe kell vennünk s őket sorban, minden egyes mentesség sajátszerű jellegének megfelelően külön alkalmaznunk. Mindezen kiváltságokat nem lehet kivétel nélkül Istentől alapitottaknak mondani, sem pedig valamennyinél egy és ugyanazon méltányosságot, egy és ugyanazon hasznosságot venni alapul. Itt különösen a pápa alatt álló egyházi személyek mentességeiről fogunk szólani ; a pápa kiváltságairól már fentebb szóltunk. 1) Az egész kérdés azon két főelvnek összhangzásba való hozatala körül forog, melyeket fentebb megállapítottunk,* 2) s melyek azon kettős szempontból erednek, a melyek szerint az egyháziakat megítélnünk kell ; egyrészt ugyanis azokat a vallás szolgáinak, az egyház szolgálatára rendelt személyeknek kell tekintenünk, másrészt pedig a polgári társaság tagjainak. Az első szempontból tekintve semmiféle világi hatalomnak nincsenek alávetve ; nem lehetnek alávetve oly polgári törvénynek sem, mely akár a papság szabadságával és függetlenségével, akár tiszteletteljes méltóságával állana ellenkezésben. A másik szempontból tekintve azonban ők is éppen úgy, mint a világiak, alattvalói az uralkodónak, s úgy a személyi, mint a dologi törvények vezető tekintélyének alá vannak vetve s köteleztetnek az állam felvirágoztatásán közreműködni. 3) Ebből az következik, hogy az egyháziak elvileg kötelezve vannak mindazon ténykedésekben és közös terhekben résztvenni, melyek az egyházi méltósággal és az *) Lásd I. köt. 170. s köv. 1. 2) Lásd I. köt. 170. 1. 3) Suarez, de legibus, lib. III. cap. 34.