Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam

MOTJLART, az egyház és az állam.

63

ember szivének minden vágya, minden óhaja a végtelen, foltétien boldogság ; minden hajlama végleg ahhoz a tárgyhoz vonzza öt, melyben boldogságát látja ; egy szóval minden egyes cselekedetének a végczélra kell irányulnia és tulajdonképpen ezek csak közvetlen egyenes vagy közvetett eszközök arra, hogy e czélt elérje és megvalósitsa. E szempont alá esik, minden társaság, a családi, politikai és a többi, mert mindegyiknek tárgya és törekvésének iránypontja az ember valamelyik különös java. Ebből föltétien következmény gyanánt folyik, hogy mindezen társaságok az egyháznak alá vannak rendelve, melynek tulajdonképpeni feladata éppen abban áll, hogy az embert végső rendeltetéséhez, az Isten bírásából származó örök boldogsághoz vezesse. így tehát az egyház föltétlenül szükséges társaság a szó legigazibb értelmében, ez a valóban legfőbb társaság.

Ebből látható, hogy a világi társaság az egyesek szolgálatára van alapítva, és nem az egyén van rendelve az állam szolgálatára.

Joggal mondá Gluizot Royer-Collard szerint, hogy „az emberi társaságok a földön élnek és elmúlnak, küldetésüket már itt a földön bevégzik ; ámde a világi társaságok nem ölelik fel az egész embert. Mert a társaságba való belépés után is hátra van még lényének legnemesebb része, t. i. ama fönséges tehetségek, melyek segélyével felemelkedhetik az örök élethez .... Mi nekünk mint halhatatlansággal felruházott lényeknek, más rendeltetésünk van, mint az államoknak.“ Legyen bár a társaság tisztán emberi, abban a valóságos társadalmi jólét eszméjének forrását és mivoltát a vég- c z é 1 eszméje határozza meg.

Ez igazságokra utaltuk már most is az olvasót, mert ezek valóban alapigazságok, — s később sokszor veszszük még igénybe ; ezekben ugyanis az egyház és állam közti viszony mintegy csirában teljesen benfoglaltatik.

A politikai társaság lesz most tanulmányunk tárgya. Itt azonban nem kell megbeszélnünk mindazon kérdéseket, melyek eredetére és sok mindenféle előfordulható formáira vonatkoznak. A czél, melyet magunk elé tűztünk csak azt ki