Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
64 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. várija, hogy vizsgálat tárgyává tegyük némileg hatalmát, annak eredetét, tulajdonságait és a vallás iránti kötelmeit, A hatalom azon alapelv, mely által a társaság fenáll, és a melyben személyesítve van. E hatalomban nyilvánul a társaság ép úgy, mint a család a házi tekintélyben és az egyház a vallási tekintélyben. Azért tanulmányozásunk folyama alatt a társaság és hatalom kifejezéseket egy je- lentményüeknek fogjuk tekinteni. ELSŐ FEJEZET. A VILÁGI HATALOM EREDETE ÉS TERMÉSZETE. A naturalismus (természetelviség), korunk e nagy és vészthozó tévelye, függetlenné akarja tenni a világi hatalmat Istentől és törvényeitől. Mi azonban be fogjuk bizonyítani, hogy a világi fejedelem nem más és nem is lehet más, mint Istennek szolgája a mi javunkra,1) hogy hatalmának ép úgy mint az egyház pásztoraiénak Isten a forrása és Istenhez, mint végső czéljához szükségképpen visszatér. Ha az igazságot helyesen fogjuk fel, akkor világos előttünk, hogy e két hatalom mindegyike köteles a másiknak jogait elismerni és tiszteletben tartani, és hogy egymáshoz való viszonyuk alaptörvényében a legtökéletesebb összhang vehető észre, melyben az ellentétek a lehető legszebben egybeolvadnak. Megfogjuk mutatni, hogy az isteni jog éppen nem terjeszti ki jobban mint kell, a világi hatalom jogkörét, hanem azt az ész és igazság szigorú határai közé szorítja és ez által a polgárok polgári és politikai szabadságának a legerősebb biztosítékot nyújtja. Ha az isteni jognak a világi hatalom eredetéhez és szer') Rom 13 , 4.
