Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Első rész. Az egyház
36 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. tani gallikanismust a politikaitól, a paiiamentokét a papságétól. Nem teljesen ugyanazok mindkét rész félszegségei és tévelyei. Itt a gallikán tkeologusoknak az egyház belső szervezetére vonatkozó rendszerét ismertetjük meg főbb vonásaiban. Az államférfiak megfoghatatlan, túlzott kívánalmairól, melyek az egyház és állam közötti viszony rendezésére vonatkoznak, más helyen fogunk beszélni. II. A gallikanismust a vatikáni zsinat elvetette. A gallikanismus egészen a mai napig legalább a látszat szerint bizonyos theologiai becscsel birt. Ámbár a 14-ik és 15-dik század szakadár törekvéseiből és a kálvin- s jansen- féle eretnekségből származott, mégis oly ügyesen tudott mozogni a szélsőség legvégső határán, hogy nem hágta át azon mértani határvonalat, mely a meghatározott hitágazatot elválasztja a teljes (formalis) eretnekségtől. Azon ügyes megkülönböztetés által, mit az 1682-diki declaratio és a négy pontban foglalt tan között tettek, maguk is oda jutottak, hogy kénytelenek voltak rendszerüket az egyház Ítélő széke elé vinni. Innen származik a : Gallia orthodoxa czim, melyet Bossuet védőiratának akart adni. E rendszert azonban nem rég a vatikáni zsinat elitélte, azért ezentúl alappontjait illetőleg az eretnekségek közé számítandó '). A jövőben tehát csak történeti nevezetességgel fog birni és e miatt mi is csak vázlatosan fogjuk ismertetni. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a vatikáni egyetemes zsinat által kárhoztatott gallikanismus alatt mi csakis a theologusok azon rendszerét értjük, mely az egyház belső kormányfői'- májáról a primatus természetéről és feladatáról, nem különben ennek a pápához való viszonyáról szól, mely rendszer az 1682-iki declaratio három utolsó pontjában van kifejtve. Ellenben az első pontban foglalt, az egyház és állam közti viszonyra vonatkozó tant a zsinat nem is tárgyalta; e helyen az első pontot mi sem érintjük, később majd rátérünk. *) *) V. ö. Const. Pastor aeternus. IV. ülése. 1, 3. és 4. fejezet, és a megfelelő kánonokat.
