Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Első rész. Az egyház
27 mondó elméletekkel és körömszakadtáig védelmezték. Egyben mégis összevágnak az elméletek, a mennyiben a protestánsok tagadják, hogy Krisztus egyháza egyetemes és nyilvános jellegű intézmény, s azt állítják, hogy külsőleg nincs meg benne az egység ; túladtak alkotmányán minden elemével együtt. Kimondták, hogy Isten minden embeyt külön-külön oktat ; azért alapelvül állították fel, hogy a püspökség s annál inkább a primátus, vagyis a főpásztori hivatal, ellenkezik az evangéliumi törvénynyel. Ily módon már most a logika arra az állításra kényszerité, hogy az uj szövetségben minden hivő maga-magának papja és tanítója, minden vallási társulattól teljesen független ; a szellemi hatalomra vonatkozólag a további logikai következtetés oda juttatta őket, hogy kimondják a teljes felszabadulás, vagyis a tökéletes egyenlőség, a tősgyökeres demokratia kormányformáját is.1) A protestánsok szerint tehát az egyháznak magának tulajdonképpeni értelemben semmiféle társadalmi formája sincs, az az isteni jog alapján meg sem illetheti ; Puffendorf azt mondja : „A kormányformát illető kérdés, hogy melyik-másik legyen, képtelen kérdés : Ecclesia enim status non est“ (mert az egyház nem állam). Mivel azonban az emberi társaságot bármily láthatatlannak képzeljük is lényegében, valakinek mégis csak kell kormányoznia, s mert szükségképpen kell abban valami hatalomnak léteznie, a protestánsok arra a gondolatra jutottak, hogy legjobb lesz a világi hatalomhoz fordulni, hogy ez határozza meg egyházuk külső alakját. így származott a nemzeti egyház, mely a Protestantismus szánandó torzszülöttje. * 2) A protestáns tudomány gyakran megkisérlé e tények jogosultságának bebizonyítását, de fáradozása csak ellenmondásokat szült, s teljesen sikertelen maradt. Egymásután három rendszert állítottak fel. I. A püspöki rendszer (Episcopal-System) Stephany- tól és Carpzovtól származik. Idő tekintetében ez az első. — *) Möhler. Symbolik. 45 s. k. §§. 2) V. ö. Die Geständnisse^ des Protestanten A. Vinát : „Essai sur la manifestation des convictions religieuses et sur la séparation de l’Eglise et de l’état. Paris 1858. 360. 1. MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM
