Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
MOULAKT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 361 S igy a társadalmi és vallási szükségletek törvényesíthetik valamely országban az úgynevezett türelmi vagy modern szabadságon alapuló alkotmány behozatalát. „Az ilyen alkotmány — mondja a Civilta cattolica —- semmiesetre sem t ö- kéletes; de tekintve az illető állam helyzetét, j ó lehet ; sőt tekintve a helyzetet, talán a lehető legjobb ; és ha úgy tekintjük, mint a pártok megegyezését, szerződését, akkor ismét egy indokkal több van annak megtartására.“ És a hires római lap már előbb mondá : „E szabadság bizonyos föltételek mellett, vagyis ha ezt valamely nép sajátságos viszonyai megkívánják, törvényes lehet, és a katholikusok örülhetnek neki és védelmezhetik ; jól és nagyon hasznosan cselekesznek. ha a szabadságot teljes erővel igyekeznek a vallás és az igazságosság érdekében felhasználni.“ x) Sőt tekintve némely államok tényleges helyzetét, azt mondhatnék Parisis püspökkel, hogy a régi kormányrendszer visszaállítását czélzó minden kísérlet csak bajt és szerencsétlenséget hozna úgy a vallásra, mint az államra.2) Szóval az egyház, tekintve azt a tengernyi sérelmet, melyekkel az eretnek és szakadár kormányok elhalmozzák, tekintve, hogy az egyenjogú állam bilincsekbe igyekszik verni, tekintve, hogy sok katholikus állam a védelem örve alatt gyámság alá akarja helyezni, megfosztja jogaitól, és az állam- fensőséget akarja érvényre emelni, — tekintve mindezt, sokkal többre becsüli azon helyzetet, mely rá a közönyös államban vár, mert itt legalább az alkotmány szabad működési tért enged neki. Mindazonáltal magát a politikai közönyösség elvét soha el nem fogadhatja, és utalva annak veszélyeire, mindig kárhoztatta ; a népeket és fejedelmeket felhívta, hogy az evangéliumi igazságokat és erkölcstant tegyék a társadalom, a nyilvános intézmények és a kormányrendszer alapjává, a mennyiben ezt az igazságosság, a szeretet és okosság megengedik. Az egyház okmányaiból merített bizonyítékok. — l l) 1868. okt. füzet 149. 1. 5) Id. mű. 32 1.
