Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

362

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

Említettük második helyen, hogy maga az egyház is elismerő ezen politikai kormány törvényességét.

1. A sz. szék okmányai. — Ezt bizonyítják első sorban a sz. szék okmányai. Ha az alkotmányelvek, melyek elválasztják a trónt az oltártól, vagy a vallásszabadságot fogadják el kormányelvül, a kereszténység hit- és erkölcstanával meg nem egyeztethető helyzetet teremtenének, akkor ily politikai intézményre egy katholikus sem tehetne esküt ; mert bogy az igéretj eskü megengedhető legyen, arra nézve megkivántatik a cselekvésnek s magának a tárgynak igazságossága. Ámde a sz. szék száz meg száz körülmény közt megengedé ezen esküt.

1789 óta Fraucziaországnak mindenféle alkotmányában, sőt még a restauratio alkotmánytételeiben (5. és 7. czikk) is szerepelt a vallásszabadság; a pápa pedig 1804, 1817 és 1830-ban forma szerint kinyilvánitá, hogy a francziáknak meg van engedve esküvel kötelezni magukat .ezen szabadság tisztelésére.“ *)

Hasonlóan nyilatkozott a pápa 1815ben1 2) a német- alföldi alaptörvényekre, 1865. Olaszország, 1869. Ausztria, és 1870. Spanyolország uj alkotmányaira vonatkozólag.

Természetesen az eskü mindig kettős föltétel mellett lett megengedve ; a pápa megkívánta :

a) hogy a többi felekezeteknek nyújtott védelem tisztán polgári vagy politikai jellegű legyen ;

b) hogy az alkotmány, melyre megesküszünk, semmi olyas kötelezettséget se rójjon ránk, mely Isten és az egyház törvényeivel ellenkezik.

De a jóváhagyás ily föltételek mellett is bizonyitja, hogy a sz. szék az egyháznak az államtól való elválását és a vallásszabadságot nem tekinté mindig és szükségképpen össze1) Lásd Theiner : Geschichte der beiden Concordate. III. Theil. 2. cap. s köv. — Parisis, Cas de conscience, löweni kiad. 24. 1. 1. jegyz. - Ileurion, Histoire de Mgr. de Quelen, 2. kiad. 258. 1. — Du Lac, L’Eglise et l’état I. kiad. 288. 1. ßeiffenstuel Jus can. VII k. 230. 1. Aniinadv. XXX.

2) Lásd fent a 351. lapon.