Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
360 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. Ha tehát tisztán polgári vagy politikai okokból is néha szükségesnek látjuk a semleges kormányrendszer behozását, vagyis hogy az állam az egyháztól elválasztassék, mennyivel inkább meg kell ezt tennünk, ha az egyház és vallás érdekei úgy kivánják. Annyi bizonyos, hogy ha a világi hatalom kizárólag a kath. egyházat részesítené ótalmában, ez igen sok esetben alkalmatlanná, a vallásra ártalmassá válnék, s számtalan visszahatást és bajt idézne elő, melyek éppen nem állnának arányban azon jóval, melyet ez utón megvalósíthatnánk.*) Azonban szerencsétlenségünkre e két szükségességgel nagyon sok országban találkozunk ; a protestantismes által mindenütt létrehozott vallási szakadás következménye ez, a mely szakadás idővel oly mélylyé és gyógyithatlanná lön. Ezen körülmény inditotta arra az amerikai kormányt, hogy mindennemű vallási kérdésektől távol tartsa magát. „A szövetség államainak helyzete — mondja Story — javasolta, sőt szükségessé tette ezt a politikát. Mert némely államban az anglikán püspökrendszer uralkodott, máshol a presbyteriánu- sok, a congregationálisták vagy quäkerek voltak előtérben ; vagy valamennyi felekezet egyenlő helyzetben volt. És bizonyára, ha az egyes államok kormányát feljogo- sitják arra, hogy államvallás behozatala által alapitsa meg a vallások feletti fenhatóságát, az illető kormány szakadatlan harczban állott volna a versengő felekezetekkel. Tehát csak úgy lehetett békés állapotokat remélni, ha az egyes kormányoktól megvonják e jogot, és kikiáltják a vallásszabadság elvét. Az alkotmány módósitásának nem az volt a czélja, hogy az islamot, judaismust vagy hitetlenséget a keresztény vallás rovására is tűrjék, és az utóbbit kevesebb gondozásban részesítsék, hanem hogy megakadályozzák a különböző keresztény felekezetek versengését és elejét vegyék az államvallás behozatalának, mely által az illető vallás a kormány kizárólagos védelmében részesülne. Tehát az alkotmány módosításának a vallásüldözés megakadályozása volt a czélja.“ 1 2) 1) Alzog, Kirchengeschichte §. 396. 2) Id. mii. n. 1302.
