Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
262 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. dith etet] en bátorságot és szilárdságot tanúsít törvényes és szükséges szabadsága védelmében, de másrészt a béke és egyetértés kedvéért a fegyelem dolgában is nagyon engedékeny és békülékeny, ha annak módosítása isteni alkotmányát nem sérti ; e tekintetben a világi hatalomnak sokszor igen nagy engedményeket tett, amint ezt a jelenlegi concordatu- mok bizonyítják. 4. Szövetkezés, egyenlőség, vallásszabadság. —- Az egyház és állam egyesülése mindig kívánatos. Az egyesülésnek különböző fokai vannak. A két hatalom között tökéletes egyetértés és béke állhat fenn, szabadon működhetnek, kormányozhatják a saját alattvalóikat, ha törvényhozásaik többé- kevésbbé érintkeznek is, egymást többé-kevésbbé közvetlenül, kisebb-nagyobb hatékonysággal gyámolitják ; bensőbb vagy lazább lehet a szövetség közöttük; kisebb-nagyobb mértékben válhatnak el egymástól. Hogy eszméinket szabatosan meghatározhassuk, az állam és egyház közötti viszony (egyesülés vagy elválasztás) különböző fokozatait néhány főbb alakra akarjuk visszavezetni ; ezek felölelik az egyház és állam egymáshoz való viszonyának mindazon módosulását, mely a századok folyásában létesülhetett és tényleg létrejött. E három alapalak : a szövetkezés, az egyenlőség vagy egyenjogúság és a vallásszabadság. Röviden jelezzük, hogy mit értünk mi e fogalmak alatt. a) A szövetkezés. (Alliance). — A két hatalom szövetkezése abban áll, hogy czéljaik könnyebb és biztosabb elérése végett egymást hatalmukkal és eszközeikkel támogatják. Mindkét hatalom működése oly színben tűnik fel, mintha az illető társaságban csak egy hatalom léteznék. Az egyház a maga részéről a kormány és a nép biztossága s jóléte végett imáival, tanával, büntető igazságosságával jő szövetségese segélyére, sőt ha szükséges, anyagi forrásait, kincseit is rendelkezésére bocsátja. Másrészt a nemzet elismervén az egyház isteni küldetését és hatalmának fensőbbségét, a vallást állam-vallásnak tekinti, a társadalom és kormány politikai zsinórmértékévé teszi olyformán, mint azt a magán-ember elfogadja zsinór
