Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
194 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. Bellarmin azt mondja, hogy az ő véleménye a régi liit- tudósoknál általánosan elfogadott vélemény volt. Azonban állításának igazságát több általa idézett Íróra nézve kétségbe vonják, különösen St. Vallieri Hugóra, sz. Bernátra, halesi Sándorra, sz. Bonaventurára, párisi János- és Almain Jakabra nézve. l) Mert Glosselin szerint ezen Írók tanát nagyon köny- nyen meg lehet magyarázni azon elmélet elveiből, melyet ő az igazgató hatalom rendszerének írevez, s a melyet a következő fejezetben fogunk előadni.* 2) Akármint van a dolog, annyi bizonyos, hogy Bellarmin után a közvetett hatalom elméletét az úgynevezett ultramontán iskola hit- tudósai elfogadták. Azonban nem mindnyájan fogadták el egész terjedelmében. Oly alakban, mint Bellarmin felállította, sehogy sem tudták megegyeztetni a két hatalom egymástól való különbözésének és saját hatáskörében való függetlenségének helyesen felfogott elveivel. Éppen azért — jóllehet azt állították a hires hitvitázóról, hogy ő is a helyes elveket védelmezi, — mégis oly feltűnően módosították és korlátozták tanát, hogy voltaképpen uj rendszert alkottak. Ez az alább következő rendszer, melynek legjogosultabb és leghivatottabb képviselője Bianchi János Antal. A tudós ferenczrendi és a hires jezsuita rendszere között oly nagy a különbség, hogy azt lehetetlen fel nem ismerni. Azonban e különbséget inkább a mindkét tudósnak alapul szolgáló hittani és bölcsészeti okoskodás — speculatio — képezi, mint az abból folyó gyakorlati következmények. A történeti tények és a pápák eljárásának magyarázatában mindkét iró ugyanazon eredményre jut. És innen érthető, hogy Bianchi a helyett, hogy tisztán elméleti eltérésekkel állana elő, mindenütt inkább Bellarmin nyomdokain látszik haladni. Bianchi rendszere a közvetett hatalomról. — E harmadik elméletet az előbbitől való könnyebb megkülönböztetés végett az igazgató (directiv) hatalom elméletének is szokták nevezni. Azonban e kifejezés nem szabatos *) Lásd a Barclay ellen irt értekezés első fejezetét. 2) Lásd Pouvoir du Pape, pièces justif. n. VII.
