Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 89 szépen elkerülnek vala, ha kellő és szükséges különbséget tesznek a társadalmi szerződés és az állami alkotmányos, vagy alapszerződés között. Rousseaunál a képzelt és társadalom-ellenes szerződés teremti a társaságot és hatalmat, mig a mi politikai szerződésünk csak szervezi, és az állam tényleges és egyedi létének veti meg alapját. Bianchi, igaz, nem jelzi határozottan e különbséget, de tanából világosan következik. IV. A belga alkotmány 25. czikkelye. Hogy ezen paragraphust teljesen befejezzük, kérdezzük, vájjon a belga alkotmány 25. czikkelyét megegyeztethetjük-e azon tannal melyet a polgári tekintély eredete — s átadásmódjáról kifejtettünk ? E czikkely igy szól : Minden hatalom a ne m- zettől származik. Ez nem okoz nagy nehézséget. Szószerint véve a czikk a hatalom közvetett átadásáról szóló nézetet fejezi ki ; még a kifejezés is ugyanaz, melyet legjobb theologusaink használnak. — De talán ez alatt a congressus azt akarta érteni, hogy a nemzet a hatalom első forrása és létrehozó oka ? Ily feltevésre éppenséggel semmi jogunk sincs. A központi osztály előadója, M. Raikem, világosan az ellenkezőt jelezte, midőn mondá : „Az osztályok azt kívánták, hogy mondassák ki, miszerint azon hatalom alatt, mely a nemzettől származik, az alkotmányos hatalom értendő. A központi osztály szükségtelennek vélte ennek kimondását. Világosnak tartá, hogy az alkotmány, ha az általa elismert és létesített hatalom forrásáról beszél, csak az alkotmányos hatalmat tartja szeme előtt.“ A congressus e szeriirt a souverainitás isteni eredetéről szóló keresztény tant nem akarta elvetni, hogy azt a társadalmi szerződés elméletével helyettesítse, mely Rousseau szerint minden társadalmi hatalomnak, minden jognak s minden társadalmi kötelességnek alapja. A congressus ellenkezőleg azon tagadhatatlan tényt hangsúlyozta, hogy a nemzetnek joga van a maga alkotmányát megállapítani, a törvényhozó, bírói s végrehajtó hatalmat meghatározni, úgyszintén a hatalom gyakorlásának módját megszabni, mert a nemzet kezébe van letéve a nyilvános hatalom, s közvetlenül ettől ered.
