Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
90 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. Az az egynéhány szónok, kik az ellenkezőt állították, nem tekinthető a congressus képviselőjének. MÁSODIK FEJEZET. A VILÁGI HATALOM JOGAI. --- AZ URALKODÓ ÉS ALATTVALÓK KÖLCSÖNÖS JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI. --- A KATHOLIKUS TAN EGÉSZEN 8 TELJESEN ÉSZSZERŰ. A katholikus tan a világi hatalom jogainak meghatá- . rozásában nemcsak hogy megegyezik a józan bölcselettel, de csakis egymaga képes a nemzeteket a despotismus kihágásai s a demagógia zavarai ellen megvédeni. I. Az alattvalók kötelességei. — A földi hatalomnak igazán szent jellege van ; azok, kik azt gyakorolják, Istennek valóságos képviselői vagyis helyettesei; az isteni fölség tükröződik vissza rajtuk és mintegy beleolvad hatalmukba. Azért az Isten által megállapított rendnél fogva mindenki köteles az uralkodó hatalmat tisztelni s igazságos rendeletéit teljesíteni. S ezt nem csupán a büntetéstől való félelemből kell megtennie, de első sorban azért, mert ez lelkiismeretben kötelez. ') E törvény egyetemes, eredete egykorú az ember teremtésével. Mindig és mindenütt létezett, a pogány népeknél ép úgy, mint a választott nemzetnél. Krisztus nem azért jött, hogy eltörölje; ellenkezőleg, tökéletesítette, állandósította az által, hogy a hatalom isteni jogait világosabban kinyilatkoztatta és az egész világnak hirdette. Ámbár ő maga sok jogczimen fel volt mentve attól, hogy magát valamely földi hatalomnak alávesse, mégis saját példájával akarta megszentelni az engedelmességet, éppen nem restéit világi fejedelem alattvalójának születni, megfizette a császárnak az adót, elismerte Heródes hatalmát, sőt annyira ‘) Kora. 13. 1-8.
